Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-04-27 / 17. szám
192 — dacára az ideiglenes névjegyzéket hanyagul és rosszul Írják le. Hogy a közönségnek fogalma legyen, milyen nagy munkát kell itt a várm. központban végezni az ideiglenes névjegyzékek felülvizsgálásával, igazolja az a körülmény, hogy a vármegye 8 választó- kerületében 119 összeiró küldöttség van és az ezek által egybeállitott ideiglenes névjegyzékeket kell itt a központban egyenként felülvizsgálni és abból a kihagyottakat és az újonnan felvetteket külön kiírni. Ezt a tetemes munkát április 1-től május 10-ig kell elvégezni, mert a névjegyzékeket május 15-én már a községeknek kell kiküldeni, hogy azokat a törvény értelmében közszemlére kitegyék. Népkönyvtár adományozása. A föleim, mint. a kondorosi kisgazda körnek 134 kö tétből álló Népkönyvtárt adományozott. Miniszteri döntések kihágási ügyben. A földmv. miniszter egy II. fokú ítéletet, a kártérítésre vonatkozó részében megsemmisített és a megállapított kártérítési összeget törölte, mert a kártérítési összegnek megállapítása nem becsléssel, vagy más hitelt érdemlő módon, hanem tisztán magán vádlók bemondása alapján történt. Egy II. fokon hozott kihágási ítéletben az alispán kötelezte terheltet, hogy téglagyárának a vasúti pályatest felé eső oldalát tűzbiztonsági szempontból akácfával ültesse be. A belügyminiszter ezt az Ítéleti részt megsemmisítette, mert a tüztávlat megállapításának kérdésében a kihágási büntetőbiró nem járhat el, hanem ebben a kérdésben való döntésre a keresk. miniszternek van törvényes hatásköre. A nemzeti munkavédelem átszervezése. A nemzeti munkavédelmi intézmény adminisztratív szerveinek tagozódása, mint ismeretes, eddig a következő volt: felügyelőség, a belügyminisztérium VII. közbiztonsági osztályában, a székesfőváros és közvetlen környékének területén egy központi hivatal, I—X. kerületi, valamint újpesti, kispesti, pesterzsébeti és nagytétényi kirendeltségek működtek. A vármegyei és városi törvényhatóságok székhelyén, nemkülönben a legfontosabb bánya- és ipartelepeken, a szükséghez mérten, külön hivatalok személyzete látta el a teendőket. Eddigi, sűrűbbnek mondható, tagozódást » indokolttá tette a kezdet alapvető munkája, amikor ezt az intézményt életre keltő illetékes tényezők és lelkes hazafiak kis tábora mellett csupán a hivatalok és kirendeltségek voltak ennek az újszerű mozgalomnak a letéteményesei. Most a hivatalok és kirendeltségek eddigi rendjének ujáalakitása vált szükségessé. Magasabb szempont diktálta ezt. Ez az átszervezés azonban a legcsekélyebb mértékben sem változtatja meg a szervezet alapjait. Nem csökkenti akcióképességét, sőt további fejlődésének lehetőségét sem korlátozza. Csupán adminisztratív jellegű intézkedés az országot behálózó hivatalos szervek tuldimenzionáltságának megszüntetésére. Az eszme és a cél, melynek szolgálatában áll a polgárság a szervezet keretén belül, máris szépszámú lelket hódított meg. A polgárság munkavédelmi szervezetének gondolata életképes. Életképes nemcsak azért, mert a való élet mintegy parancsoló- lag követeli meg ezt az intézményt, melynek pontosan meghatározott célja van, bizonyítja ennek a megállapításnak igazát, hogy majdnem valamennyi európai állam rendelkezik munkavédelmi szervezettel, hanem azon jellegzetessége is, hogy nem egy osztály, hanem az egész társadalom érdekének, tehát közérdeknek szolgálatába állítja képességeit. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba. Veszettség: Békéscsaba, Békés, Békés- sámson, Gyoma, Kondoros, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós. Lóriikkor: Békéssámson, Füzesgyarmat, Gádoros, Gerendás, Gyoma, Kondoros, Körösladány, Nagyszénás, Pusztaföldvár. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyoma. Nyomatott ©obay János könyvnyomdájában, Gyula 1929.
