Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-16 / 24. szám
m ~ a szőlőben okoztak érzékeny károsodást, mig a tengeri, bab, dinnye, burgonya, kerti vete- mények és dohány kisebb mértékben károsodtak és az utóbbiak a fagykárokat a legnagyobb részben már kiheverték. A repce vetések, melyek általában ritkák és alacsony növésüek, elvirágoztak. A legutóbbi termés- becslés szerint kát. holdanként 360 kg. átlagos termés remélhető a megyében. Az őszi kalászosok általában jó közepes termest Ígérnek. A tavaszi árpa fejlődése és kalászolása kifogástalan, mig a zab a hideg időjárás következtében fejlődésben elmaradt. A kapás növények a fagykárok és hűvös időjárás következtében lassan fejlődnek, de remélhető, hogy a meleg idő beálltával erőteljes fejlődésnek fognak indulni és jó termést fognak produkálni. A lóhere és lucerna első kaszálása és betakarítása befejezést nyert, gyenge termés eredménnyel, mert a hűvös időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a szénahozamot és mert a lucernabogár álcája igen sok helyen érzékeny károkat okozott. A rétek kaszálása is folyamatban van. A szénatermés is gyenge. A legelőkön a bőcsapadék következtében erőteljesen megindult a fűnövés. A mezőgazdasági munkások elég munkaalkalmat találtak munkás és munkanemenként 2—4 pengő átlagos napszámbér mellett. Május folyamán Szarvas és Csorvás községekben tartattak földbirtokrendezéssel kapcsolatos tárgyalások, a még függőkérdések elintézésére. Május hó második felében a községenként megalakított ellenőrző bizottság a legtöbb községben megejtették a kukoricamoly kötelező irtása végrehajtásának ellenőrzését. Tapasztalat szerint a gazdaközönség a legnagyobb részben megfelelt a kérdéses rendeletnek. A mulasztók ellen kihágási eljárás tétetett folyamatba és a meg nem felelően raktározott szár és iz készletek előírás szerint megsemmisittettek. A törvényhatósági állatorvos jelentéséből: Az állategészségügyi viszonyok a lefolyt május hóban kielégitőek voltak, mert hivatalból jelentendő ragadós állatbetegségek csak kevés számban és szórványos jelleggel merültek fel. Az állatkivitel tekintetében állandó, csökkenés mutatkozik. Május hónapban a vármegye területéről csupán 1Ö9 szarvasmarha, 3 ló és 120 hízott sertés szállíttatott külföldre. Az állandó állategészségügyi intézmények ellenőrzése alkalmával megállapítottam, hogy az állatvásárterek Kétegy- háza és Szarvas községek kivételével mindenütt berendeztettek. Kétegyháza községben a körülkerítés folyamatban van, mig Szarvas község a berendezésre 1929. év végéig halasztást kapott. Az államépitészeti hivatal jelentése kapcsán — amelyet ez alkalommal nem tudunk ismertetni — először Morvay Mihály bizottsági tag szólalt fel több rendbeli kérdést és kérelmet terjesztve elő, igy pl. kérte, hogy a békés—mezőberényi állami ut törzskönyve mielőbb készíttessék el. A felvetett kérdésekre Bálint Imre műszaki tanácsos adott megnyugtató választ. Dr. Kardos József biz. tag szóvátette, hogy a Szeghalom—vésztői útnak Vésztőtől a Foki hídig terjedő része a teherautók járatai miatt nagyon rossz állapotban van. Az államépitészeti hivatal vezetője megnyugtató választ adott arra nézve, hogy itt a hengerelés nemsokára megkezdődik. Gyula r. t. város bejelentette, hogy a Gyulavidéki helyi- érdeki vasútnak a Sugárúton levő része idők folyamán nagyon felemelkedett az úttestből, ami a közlekedést nagyon akadályozza. A helyzeten csak a helyiérdekű vasút pályájának más utcára való áthelyezésével lehet és kell segíteni. Dr. Dainiel Sándor alispán úgy is mint az érdekelt helyiérdekű vasút igazgatósági tagja, nem tesz kifogást a kereskedelemügyi miniszter úrhoz való felterjesztés és az áthelyezés ügyében a tárgyalás megindítása ellen, de biztosra veszi, hogy a vasút nem lesz abban a helyzetben, hogy a javasolt kívánságnak eleget tegyen, mert most is nagy nehézségekkel küzd, hogy az üzemet fenntarthassa. A teljes ülésnek 11 órakor történt befejezése után az albizottságok tartották meg üléseiket, kivéve a fegyelmi választmányt, amelyet több fontos ügy tárgyalása végett
