Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-14 / 2. szám
előirányzatban beállított kiadások fedezésére a költségvetésbe beállított és ott részletezett egyéb bevételi forrásból várható bevételeken felül még szükséges összeget az útadó alapnak 10%-a is fedezi és kiadja, miért is az útadónak angol font kölcsön felvételét kimondó bgy. határozatban kontemplált 15%-os megállapítását 1928. évre még nem tartja szükségesnek, hanem az útadó alapját képező folyó állami egyenes adók után százalékban kivetendő útadó kulcsát 1928. évre is a fedezeti szükségletnek megfelelően 10 (tiz) %-ban állapítja meg. 7. Az államépitészeti hivatal és az utbiz- tosok által teljesítendő utbeutazásokra nézve az 1927. évi közúti költségvetés letárgyalásá- val kapcsolatban hozott törvényhatósági bizottsági határozat keresk. miniszteri jóváhagyást nyert részeinek változatlanul ?való fenntartása mellett határozatilag kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy a folyton növekvő autó- forgalom által mindjobban igénybevett utak fentartásához és a fentartás hathatósabb ellenőrzéséhez fűződő nagy érdekekre való tekintettel szükségesnek tartja, hogy amint az állami utmesterek az állami közutakat, éppen úgy a törvényhatósági utbiztosok a kiépített törvény- hatósági és vicinális közutakat évenként 30 (Harminc)-szor és a kiépítetlen "törvényhatósági és vicinális közutak évenként 15 (tizenötször utazzák be, miért is az utbiztosok által teljesítendő évi utbeutazások számát a kiépített utaknál 30 (Harminc)-ban, a kiépítetlen utaknál 15 (tizenöt)-ben állapítja meg és kéri az igy megállapított utbeutazások számának változatlanul való jóváhagyását. 8. Határozatilag kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy az 1928. évi közúti költségvetés kiadási kiadási IV. rovata alatt előirányzott és a vármegye alispánja által javaslatba hozott útépítések úgy közlekedési, mint közgazdasági szempontokból is szükségesek, miért is a költségvetésben megnevezett és részletesen felsorolt törvényhatósági és vicinális közutak kiépítését a törvényhatóság elrendeli és utasítja a vármegye alispánját, hogy ezen útépítésekkel kapcsolatban az 1890. évi I. t. c. vonatkozó §§-aiban, valamint az 1923. évi XXX. t. c. c) pontjának végrehajtása tárgyában 92600—1923. K. M. szám alatt kiadott rendeletben előirt (eljárásokat folytassa le s ezen eljárások lefolytatása és vicinális utakra nézve az érdekeltségi hozzájárulások befizetés után a szóban levő útépítések foganatosítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. 9. Határozatilag kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy tekintettel a közúti ügyek nagy számára, egy vármegyei írnok fizetéséhez való hozzájárulás címén a közúti alap terhére, a régebben ezen címen fizetett 1440 aranykoronának megfelelőleg évenként 1670 P, azaz Egyezerhatszázhetven pengőt átvállal s ennek évenként való kifizetésére és elszámolására a vármegye alispánját felhatalmazza és utasítja. 10. Kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy X. kiadási rovat alatt felsorolt kisebb állami kölcsönöknek még fennálló hátra - lékát, tekintet nélkül azok esedékességére, a közúti alap tehermentesítése érdekében visz- szafizeti és a vármegye alispánját ennek megfelelően utasítja. A fentiekben meghozott határozatoknak indokai a költség előirányzatban is részletesen fel lévén sorolva, azoknak további külön indokolására szükség nincs. Mindezek után felhívja a törvényhatósági bizottság a vármegye alispánját, hogy a letárgyalt és elfogadott 1928. évi közúti költség- előirányzatnak két szabályszerűen felszerelt példányát az 1890. évi I. t.-c. 22. §-a alapján meghirdetés utján a 8135—1927. kb. számú határozat, valamint a most meghozott bgy. határozattal együtt, a 81507—1926. K. M. sz. rendeletnek megfelelően elbírálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz terjessze fel. Végül az 1927. évi közúti költségelőirányzatban ideiglenesnek jelzett egyes tételekre, valamint az úthálózati változásokra nézve a közúti költségvetést tárgyaló 67566—1927. I. sz. K. M. rendeletben bekivánt felvilágosító jelentéssel, illetve határozat bemutatásával kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg a törvényhatósági bizottság: a) Az 1927. évi közúti költségvetés III -3. kiadási rovatának f) tétele alatt szereplő három darab utbiztosi lakókocsinak beszerzése azzal a célzattal irányoztatott elő, hogy az utbiztosnak a lakóhelyétől vagy más községtől távol eső építkezéshez vagy hengereléshez való kirendelése esetén, a beszerzett lakókocsi a kirendelés tartama alatt az utbiz- tos lakásául szolgáljon. A 3 darab lakókocsi ezideig még nem szereztetvén be, az 1927. évről elmaradt mun- kék és szállítások között szerepel és az 1927. évi hitelmaradvány terhére 1928. évben lesz hp?7Pr7PnHn b) Az 1927. évi VII. c) kiadási rovat 1 tétele alatt megyei írnok fizetéséhez való hozzájárulás címén szereplő 1670 pengő azon az alapon állíttatott be a költségvetésbe, hogy ez az összeg előző közúti költségelőirányzatban benne volt olyképen, hogy ezen a címen állandóan 1440 aranykorona kiadás volt előirányozva. Egyébként az 1928. évi közúti költség- vetésbe is hasonló összeggel beállított kiadási tételre nézve bekivánt határozat az 1928. évi közúti költségvetés letárgyalásával kapcsolatban a jelen határozat 9. pontja alatt meghozatott. c) Ez 1927. évi úthálózati adatoknak az előző 1926. évivel szemben mutatkozó eltéréseire nézve megállapítja a törvényhatósági bizottság, hogy a törvényhatósági kezelésben állott kiépített utaknál végeredményben mutatkozó 34.061 km. szaporulat olyképpen állott elő, hogy 1926. évben kiépült a gyula—doboz—vésztő—szeghalmi törv. hat. közutból a dobozi átkelési szakasz folytatásaképen 0.734 km. és a vésztő—szeghalmi szakaszon 13.750 km., összesen tehát 14.484 km. hosszú törv.