Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-15 / 50. szám
428 Vármegyei közérdekű hírek. A vármegyei köíigazgaHsi hizoUsít; a folyö hő 10-őn ji várni. főispánjának elnöklete alatt megtartott ülése a rendesnél sokkal mozgalmasabb és hosszabb ideig tartó volt. Az alispáni jelentésnél Haviár Gyula szólalt fel és kérte, hogy a szarvas békts- szentandrási állami ut kiszélesitése céljából írjon fel a közigazgatási bizottság, a kereskedelemügyi miniszterhez, gróf Wenckheim Dénes pedig amiatt szólalt fel, hogy az iskolákról hiányzik nagyon sok helyen az állami címer, amelyet a kommuu ideje alatt szedtek le az iskolák falairól: kér ezeknek visszahelyezése iránt megfelelő intézkedést. Ugyancsak felszólalt ennél a kérdésnél Har- sányi Pál közig, bizottsági tag is, aki Wenckheim Dénes felszólalásával szemben, a református iskolákat vette védelembe. A tanfelügyelő jelentésénél ismét Harsányi Pál szólalt fel, szóvá tévén azt a körülményt, hogy annak egyes adatai a tényeket nem fedik. A tanfelügyelő, a jelentésbe tényleg becsúszott hibákat leírási hibáknak minősítette és intézkedett azok kiigazítása iránt. A pénzügyigazgató jelentése szó nélkül nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés kapcsán felirt a közigazgatási bizottság a földm. miniszterhez az ebzárlattal kapcsolatos és különösen a tanyai lakosságra igen sérelmes helyzetnek orvoslása iránt. Ugyanis legtöbb községben az ebzárlat állandó, mert sok helyen már 15 év óta az ebzárlat nem lett megszüntetve- Ebzárlat idején pedig a törvény rendelkezéséhez képest a kutyák megkötve tartandók, ez azonban különösen külterületeken nem hajtható végre, emiatt a lakosságra kirótt büntetések a lakosság körében nagy elégedetlenséget és elkeseredést keltenek. A közigazgatási bizottság előkészítette az 1929 évre egybeállitandó közúti költség- vetést és elfogadta az alispán és az állam- épitészeti hivatal által elkészített jövő évi közúti költségvetés tervezetét, amelyet a december 20-iki közgyűlés fog végleg megállapítani. A költségvetésből közöljük az alábbi adatokat: Kiépített ut van 329 km. Kiépítetlen 661 km. Az úthálózat összes hossza tehát 990 km. Az útadó százalék 10-ben van megállapítva, az igásnapszám 7 P kézi- napszám 2 P vagyis ugyanannyi, mint tavaly. Községi közmunkából 712.000 P közúti adóból 540 000 P lesz a bevétel, valamivel több, mint a folyó évben. A valódi bevételek összege 1.799.000 P. A múlt évi pénztári maradvány 3.259.000. Ezek szerint az 1929 évre az összes bevétel 5.059.000 P a folyó évi 5.840.000 pengővel szemben. Ezzel szemben a kiadás 5.057.000 P az egyenleg tehát 2000 P. A kiadások főbb tételei a következők : Utbiztosok fizetése és lakáspénze: 16.800 pengő, utiátalányok, útiköltségek és napidijak 41.000 P, utkaparók fizetése és segédnapszámosok bére : 274.000 P, fedanyag előállítására és hengerelésre 652.000 P, hidak javítására 20.000 P. Uj utakra és hidakra 238.000 P és a folyó évről elmaradt utak és hidak építésére 3.583.000 pengő. A költségvetésbe felvett uj tételként szerepel 20.000 P a földutaknak utjavitó géppel és kézierővel való domborítására. Az 1929. évre a folyó évi 19 km-el szemben 25 km. útszakasz lesz teljesen újonnan hengerelve és egyben ezek az újból hengerelt utak 4 m-ről 5 m-re lesznek kiszélesítve. Uj munkát gyanánt irányoztatott elő az öcsöd-mesterszállási utón és az endrőd-szarvasi utón egy-egy ut- kaparóház építése, valamint a gyula-doboz- vésztő-szeghalmi utonlevő gyepeséri és határéri hidaknak vasbeton hidak gyanánt való meg építése. A külföldi kölcsön kamat és tőketörlesztésére 380.000 P van a költség- vetésbe felvéve. A közúti költségvetés letárgyalása után foglalkozott a közigazgatási bizottság a tót- komlós-nagymajláthi és a tarhos-vésztői utaknak a kiépítésére beadott ajánlatokkal. Az államépitészeti hivatal főnöke részletesen adta elő a mindkét útra beérkezett ajánlatokat, amelynek száma egyenként 12—12 volt tehát 24 ajánlatot kellett elbírálnia. A mun' kálatok ideitélésénél a megindult vitában részt vettek Morvái Mihály, báró Apor Vilmos, a vármegye alispánja, a vármegye fő
