Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-12 / 49. szám
- 415 — A vm. 1929. évi közoti költségvetése. A vm. alispánja az államépitészeti hivatal és vm. számvevőség közbenjöttével elkészítette az 1929. évi vm. közúti költségvetés tervezetét, amelyet felülbírálás céljából az e hó 10-én megtartandó közigazgatási ülés elé terjeszt. A költségvetés felett végérvényesen a december közepén megtartandó rendes közgyűlés fog határozni. A vm. alispánja bár erre nincs kötelezve, a költségvetési tervezetet a vm. hivatalos lap egyik legközelebbi számában, tehát még a közgyűlés előtt kellő indokolással közölni fogja és arról a törvény- hatósági bizottság tagjai kellőképen tájékoztatva lesznek. Általánosságban csak any- nyit említhetünk itt meg, hogy sem a közúti adó, sem pedig a közmunkaváltság mérve nem fog felemeltetni, illetőleg ugyanolyan mérvben lesz megállapítva, mint a folyó évben. Mivel azonban ilyen körülmények között a közúti alapnak a jövedelme nem emelkedhetik, ezért a jövő évben csakis azok az építkezések fognak végrehajtatni, amelyek az idénről elmaradtak. Ha azonban az érdekelt községek az építkezésre felvett egyikmásik ut hozzájárulási összegét előre nem tudják a közúti alapba befizetni, úgy az illető utat nem lehet kiépíteni és annak helyere a törv. hat. olyan útnak a kiépítését fogja kimondani, amelynek költségeit a község képes lesz előre befizetni. A közúti költségvetés kiadásai között legsúlyosabban esik a mérlegbe az az 5 milliárd, amely az egész jövedelemnek az egyharmadrészét teszi ki és amelyet a felvett külföldi kölcsön tőke- törlesztése és kamataira kell a vármegyének a kölcsön felvételétől számítva 20 éven át fizetni. Erősen emelkedik ,a hengerelési és fenntartási költség és pedig azért, mert az autóközlekedés rohamos emelkedése az utakat a rendesnél lényegesen nagyobb mértékben rongálja. Ez az összeg a jövő évi költségvetésben kb. már 8 milliárdot tesz ki, úgy hogy nagyon rövid idő múlva a kölcsöntörlesztés terhei, valamint a henger- lési és fenntartási költségek majdnem teljes egészében igénybe fogják venni a közúti alapnak összes jövedelmét. Az 1930. évi közúti költségvetés megállapításánál egészen bizonyosan számolni kell azzal, hogy a 10 százalékos közúti adót annak a kétszeresére kell felemelni, mert csak igy lesz lehetséges, hogy a közúti alap a szükségleteket fedezze és hogy éveként 10—15 km. uj utat építhessen. A gerendási forgalmi kitérőnek korlátlan áruforgalomra való berendezését kérte község és az illetékes tényezők ezt javaslatba is hozták. A kereskedelemügyi miniszter a korlátlan áruforgalomra leendő berendezésre irányuló kérelmet nem teljesítette, mert a befektetéssel arányban álló áruforgalomra nem lehet számítani és a berendezés előreláthatólag mindössze az eredményezné, hogy Békéscsaba és Csorvás állomások áruforgalmának egy része Gerendásra terelődnék. Községi ügyek A belügyminiszter sürgős kimutatást kért ismételten a községek vagyonjogi ügyeit érdeklőén. Nevezetesen többek között sürgős jelentést kivánt arról, hogy az 5%-al kivetett kereseti adó összege mennyit tesz ki a községeknél. Az alispáni jelentés szerint ez az összeg 692000 pengő. Ebben az összegben nincs benne a két rendezett tanácsú város kereseti adója. A községek közül Orosháza fizeti a legtöbb kereseti adót és pedig évi 120000 pengőt. Azután következik Békés 81000 P-vel Szarvas 78000 P-vel, Gyoma 46000 P-vel és Szeghalom 37000 P-vel, a többi községek jóval kevesebb kereseti adót fizetnek, legkevesebb a kereseti adó Dobozmegyeren 1200 P, Gádoroson 1750 P és Csabacsüdön 3180 P. Minthogy pedig a kereseti adó a községi pótadó cimén átvan engedve a községeknek, ebből világosan következik, hogy ezen a téren a helyzet lehetetlen eredménye két szül, mert a kereseti adókból egyes községeknek tekintélyes jövedelme van, a községek nagyrészének azonban a kereseti adója, alig számbavehető, — s igy nem csoda, hogy mig egyes községek kiadásaikat, köztük a beruházásiakat is minden nagyobb nehézség nélkül tudják fedezni, a legtöbb község csak .éppen, hogy a legszüksé-