Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-01 / 48. szám
— 402 — P. Ádám mezőberényi és Braun Mór gyulai legtöbb adótfizetők ki fognak maradni. A másik két telebbezést azonban az állandó bíráló válaszmány nem vehette figyelembe, mert az egyik felebbezőnek nincs megtelelő összegű adója, a másik íelebbező pedig a kétszeres - adószámításra való jogát kellő időben bejelenteni elmulasztotta, az egyszeresen számított adóalapja pedig a felvételre kevés. Állami sziktalajjavitósi akció folytatása. A földmivelésügyi miniszter arról értesíti a vármegyét, hogy sziktalajjavitási akciót az 1929. évben is folytatni kívánja és mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a múltban adott mészszegény kötött szikesterületek megjavítására, jövőben a .100 kát. holdnál nagyobb területen gazdálkodó birtokosok és bérlők részére kiterjesztette. Az állami támogatás két irányú lesz, még pedig vagy egyszer s mindenkorra szóló támogatás, vagy pedig hosszúlejáratú kedvezményes kölcsön nyújtása. Ez utóbbi kedvezmény abban áll, hogy a felmerülő összes költségeket a miniszter előlegezi oly módon, hogy azt a gazdák öt évig kamatmentes hitel gyanánt élvezik, a hatodik évtől 5°/o*os kamatot fizetnek és a hatodik évtől 10 év alatt kell egyenlő részben visszafizetni a kölcsönt. Minta-trágyatelepek létesítése Az elhanyagolt trágyakezelés felkarolása érdekében a földmivelésügyi miniszter minta-trágya- telepek létesítését célzó akciója országszerte nagy érdeklődést ébresztett a gazdatársadalom körében a termelés alapját képező istálló trágya helyes és okszerű kezelése iránt. Ezt az akciót a földmivelésügyi miniszter a folyó évben is folytatni szándékozik, hogy újabb ilyen telepek létesítését lehetővé tegye. A minta-trágyatelepeket a miniszter az erre vállalkozó gazdák által azok gazdaságaiban és azok tulajdonaként kívánja megépíttetni, amely célra a gazdák előzetesen megfelelő összeget kapnak. A trágyatelepek öt számos állat trágyájának befogadására és kezelésére alkalmasak és háromféle kivitelben építhetők. A vármegye területén a miniszter 16 drb. agyagfalazatu és 12 drb. tégla vagy beton trágyatelep létesítésére 7800 P-t engedélyez. Felhívja a miniszter a vármegyét, hogy a jövő év január 15-ig javaslatot tegyen arra nézve, hogy ezek az anyagbeszerzési segélyek kiknek engedélyeztessenek. Javaslatba csak olyan gazda hozható, aki 100 kát. holdnál kisebb területen gazdálkodik és akinek legalább 4—5 számosállata van. A most létesítendő telepek oly községekben fognak engedélyeztetni, ahol eddig ilyen telep nem épült. i megjavított szikes szántóföldeknek, a megjavítás előtt megállapított földadóját az állam 15 éven belül nem fogja felemelni. A közelebbi tudnivalók tekintetében a községi elöljáróságnak közvetlenül megküldött hirdetményekben fogja a miniszter köztudomásra hozni A miniszter által kiküldendő szakértő a helyszínen fogja megvizsgálni, vájjon a kérdéses terület alkalmas-e a megjavításra és hogy a javításhoz mennyi mész szükséges. (jynla városi tisztviselők előíépése. Gyula város képviselőtestülete a folyó évi január hó 1-ével kezdődő hatállyal F. Góg János városgazdát, Kiss István és Biró István Írnokokat a X. fizetési osztály 3 ik fokozatába és Wittmann József iktató-kiadót a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő. A város képviselőtestületének ezt a határozatát a belügyminiszter most jóváhagyta. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békés, Öcsöd. Veszettség: Gyula, Békéssámson, Vésztő Ragadós száj- és körömfájás: Békéssámson, Gyulavári, Pusztaföldvár. Juhhimlő: Füzesgyarmat, Tótkomlós. Lóriikkor: Békéssámson, Endrőd. Sertésorbánc.- Békéssámson, Békéssámson, Gádoros, Gyoma, Kondoros, Puszta- földvár, Orosháza, Szentetornya. Sertéspestis: Békéscsaba, Gyula, Békéssámson, Füzesgyarinat, Gyulavári, Szeghalom, Vésztő. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyula 1928.
