Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-17 / 46. szám
— 381 rekü autók sebességét óránként 25 km-ben állapítja meg. A gépkocsi abban az esetben, ha a vontató erőgép maga rakodó felülettel nem rendelkezik, úgy az 2 pótkocsival járhat, egyébként fenntartja az 1 pótkocsival való közlekedésre vonatkozó rendelkezést. Amennyiben a teherautó pótkocsival közlekedik, a pótkocsin hátrafelé való figyelésre egy embert kell alkalmazni, aki a közlekedés zavartalan lebonyolítása érdekében a nagylármával közlekedő teherautó vezetőjét kellő irányításokkal látja el. A vármegye alispánja felszólalásában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy felebbező nek az az érvelése, — hogy mivel az állami utakon hasonló korlátozások nincsenek életbe léptetve, igy a közlekedési rendelkezések különfélesége, a törvényhatósági és az állami utakon a teherforgalom zavartalan lebonyolítását nagy mértékben megnehezíti, — az alispáni határozat kiadásának szükségességét meg nem dönti, mert az állami utak is épen 'úgy kíméletet követelnek, mint a megyei utak. Az alispáni határozat tehát a gyakorlatban lehetővé fogja tenni annak a mindenképen jogos kívánalomnak teljesítését, hogy a szintén adózók pénzén épült állami utak is, a legmesszebbmenő kiméletben ré- szittessenek a teherautók részéről. A teljes ülés után az albizottságok tartották meg üléseiket. A vm. községek 1929 évi költség ve* lésének felülvizsgálata avm. alispánja által most van folyamatban. Ebben a nagyon fontos kérdésben a vm. alispánja a számvevőség főnökével már több szóbeli tárgyalást tartott s az eddigiek alapján meg lehet állapítani, hogy 20 község és város az 50%-os pótadóból fedezheti a jövő évi kiadásait, ellenben 10 községben az összeállított költségvetés szerint az előirt 50% cm felül 10—25%-kal magasabb pótadót kellene kivetni, hogy az előirányzott szükségletek fedezhetők legyenek. Minthogy azonban a várhegye alispánja nem akarja ezeket a költségvetéseket a belügyminiszter felülbirálata alá terjeszteni, ahogy azt a törvény előírja, ennélfogva, hogy az 50%-os pótadó betartható legyen, a hiányt akképen pótolja, lmgy az említett 10 községben egyrészt a bevételeket emeli fel, természetesen reális alapon, másrészt a szükségleti részből törli azokat a tételeket, amelyek vagy elmellőzhetők, vagy a következő évre elhalaszthatók. Az ezek után fennmaradó hiányra pedig a községi alkalmazottak fizetési alapjából az illető községeknek segélyt ad. Ez a segély összeg a 10 községnél kb. 112 000 pengőt fog kitenni, amelynek felosztása legközelebb megtörténik. Érdekes, hogy a múlt évben is 9 község volt, amelyeknek segélyt kellett adni, azonban ez a segély alig felét tette ki annak az összegnek, amelyre a fentiek szerint az idén szükség lesz. Az 50%-os pótadó 10 községben azért emelkedett, mert legtöbb község tekintélyes összeget kellett, hogy felvegyen költségvetésbe, egyrészt a földbirtokreform során juttatott földek megváltási árának, másrészt iskola, járda és főjegyzői lak építésekre stb. felvett kölcsönök törlesztésére. Vannak olyan községek, amelyek tekintélyes terheket vállaltak azért, hogy a csendőrséget elhelyeztessék s most bekövetkezett az a különös helyzet, hogy a csendőrséget onnét elvitték, illetőleg a csend- őrörsöt megszüntették. Az igy üresen maradó épületeket fel tudják ugyan használni a községek más közcélokra is, azonban azoknak bérösszegétől a községek elesnek. Minden esetre az ilyen határozatlan eljárás nem keit valami megnyugtató érzést a községekben, amelyeket a felsőbb hatóság úgyszólván kényszeritett arra, hogy a csendórség megfelelő elhelyezéséről, akár bérlet, akár uj épület megvételével gondoskodjék. Az orosháza-szentetornyai és az u. n. hármas halárat kiépítéséből Orosháza községet terhelő rész költségeinek fedezésére Orosháza község képviselőtestülete 42.000 P.-t szavazott meg, amelyből 18.000 P. már a folyó évi költségvetésbe be van állítva* 6000 P -t a múlt évi maradvány terhére szavazott meg, a fennmaradó 18.000 P.-t pedig a következő évek költségvetésébe vesz fel. Minthogy Szentetornya község a költ-
