Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)

1928-11-03 / 44. szám

— 360 és adományai. A i'öldmivelésügyi miniszter most elrendeli, hogy ott, ahol ez az alap még nem létesült vagy nem tőkeerős, az alapokat a törvényhatóság és a községek adományaikkal gyarapítsák. A segélyezés a miniszteri rendelet szerint akép is történhe­tik, hogy az alap terhére arra érdemes egyé­nek az országos gazdasági munkáspénztár- nál mint nyugdijesoportbeli tagok biztosít­tatnak. A miniszter a rendelet alapján teendő intézkedésekről az év végéig jelentést vár, arról azonban nem tesz említést, hogy az állam a segélyalapokat fogja-e és milyen mértékben támogatni. Kihágási ügyekben elkobzás. A föld­művelésügyi miniszter egy halászati kihágási ügyben hozott Ií-od fokú ítélet felülbírálása során aképpen határozott, hogy az elsőfokú hatóságok által elkobozni rendelt hálót, amnllyel a kihágás elkövettetett, az illető félnek visszaadni rendelte. Ezt a döntését azzal indokolta, hogy kihágási ügyekben az elkobzás (Btk. 61 §. és 1879: XL. t.-c. 25. §.) nem kötelező, mint büntető ügyek­ben, hanem csak megengedtetett, abban az esetben, ha azt a körülmények indokolják. Kihágási ügyekben az elkobzást csak abban az esetben kell elrendelni, ha a lefoglalt tárgy birtoklása, használása, vagy terjesz­tése törvényszerint tiltva van. (19599 — 1928. V. A. 2. F. M.) A vármegyei legtöbb adóifizetők jövő évi névjegyzékében a jelenlegi állapottal szemben nagy eltolódások vannak. A jövő évi névjegyzékben 59 azon legtöbb adót- fizetők száma, akik a folyó évi névjegyzék­be nem voltak felvéve. Ezek szerint, mivel a legtöbb adótfizetők száma 213-ban van megállapítva, a jövő évi névjegyzékből 59-en kimaradtak olyanok, akik a folyó évi név­jegyzékbe fel voltak véve. A jövő évi név­jegyzékben hét legtöbb adótfizető, mint vá­lasztott bizottsági tag is szerepel, vagyis kettős jogcímen vannak felvéve a névjegy­zékbe. Ha ezek, az alispán által hozzájuk intézett kérdésre, a választott jogon tartják meg bizottsági tagságukat, abban az eset­ben a legtöbb adótfizetők névjegyzékében, helyükre a sorrendben következő legtöbb adótfizetők jutnak. Az újonnan földhözjaUáíoítak és a kis­gazdatársadalom tagjainak gazdasági irányú oktatásra, valamint a már beiktatott telkes vitézek gazdálkodásának ellenőrzésére a föld- mivelésügyi miniszter a m. kir. középfokú tanintézethez Szarvasra és pedig a szarvasi és orosházi, járás területére Csabai Kálmán igazgatót, a békéscsabai m. kir. földmives- iskolához Békéscsaba város, a békési, gyo­mai és a gyulai járások területére pedig Tar Gyula igazgatót bízta meg. A földmi velésügyi miniszter egyben elrendelte, hogy a járási főszolgabirák a nevezett szakköze­gek által tartandó gazdasági előadásokat minél szélesebb körben hirdessék meg, hogy azon a kisegzisztenciák minél nagyobb szám­ban jelenhessenek meg. Gazdasági eladások. A békéscsabai földmivesiskola igazgatója értesíti a vár­megye alispánját, hogy a békéscsaba föld- müvesiskola tanári kara a földművelésügyi miniszteri rendelet értelmében Mezőberény- ben, Köröstarcsán, Gyulaváriban, Gyula- Gyürkehelyen, Gyomán, Kétegyházán, End­réd községben, Gyula r. t. városban a föld- hözjutottak, telkesvitézek és kisgazdák szá­mára havonta egy előadást fog tartani. Dohánybeváitás ideje és helye. M. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság 141250/ 1928. XI. szám alatt megküldötte az 1928. évben az egyedáruság részére engedély mellett termelt dohány beváltására kikül­dött bizottságok működése tartamáról szóló 22380—1928. sz. kimutatását. Ennek alapján a vármegye alispánja eznton utasítja a városok polgármestereit és községek elöl­járóságait, tegyék szabályszerűen közhírré, hogy a dohánybeváltó bizottság a várme­gyében Békéscsabán, 1929. évi január hó 2-től február hó 9 éig fog működni. (25937—1-928. ikt. sz.) Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Füzesgyarmat, Gyula, Gyula­vári, Körösladány. Veszettség: Gyula, Endrőd, Tótkomlós, Vésztő. Ragadós száj- és körömfájás : Békés- sámson, Gyulavári, Köröstarcsa, Nagyszénás, Orosháza, Újkígyós. Juhhimlő: Füzesgyarmat. Lórühkór: Békéssámson, Endrőd. Sertésorbánc.- Békéssámson, Endrőd, Kondoros, Köröstarcsa, Nagyszénás, Oros­háza, Pusztaföldvár, Szentetornya. Sertéspestis: Békéscsaba, Békéssám­son, Füzesgyarmat, Gyoma, Gyulavári, Szeg­halom. Nyomatott Dobay Jáuos könyvnyomdájában, Gyula 1928.

Next

/
Oldalképek
Tartalom