Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-31 / 52. szám
391 ben rendkívül gyakori eset, hogy valamely ; ipar együttes gyakorlására két vagy több személy egyesül olyképen, hogy közülük csak egy vagy csak néhányan rendelkeznek a kérdéses ipar gyakorlásához szükséges szakképzettséggel, mig a többiek szakismeretek nélkül csak tőkéjükkel vagy ezzel és nem szakmabeli, de az üzletvitel szempontjából, a munkamegosztás révén esetleg igen értékes munkaerejükkel járulnak a közös iparüzlet folytatásához. Az ily egyesülés lehetőségét, mint a legtermészetesebb követelményt, mely oly szakképzett iparosoknak is lehetővé teszí az önálló iparűzést, akik erre maguk erejéből nem vállalkozhatnának, mindenképen biztosítani kell. Ily együttes iparűzés esetében voltaképen ugyanaz a helyzet forog fenn, mint akkor, amikor a szakképzett iparos nem a maga pénzével, hanem kölcsönvett pénzen lát ipara gyakorlásához, azzal a különbséggel, hogy szak- képzettséggel nem rendelkező üzlettársainak nemcsak tőkéjét, hanem egyébként igen előnyösen felhasználható munkaerejét is megfelelően gyümölcsöztetheti az ipari üzem felvirágoztatása érdekében. Ezért a szak- képzettség követelményei szempontjából sem lehet aggályos az a rendelkezés, hogy a közkereseti társaság és a betéti társaság képesítéshez kötött ipart csak abban az esetben űzhet, ha az illető ipar önálló gyakorlása tekintetében „megállapított feltételeket a társaságnak az üzlet vezetésére jogosított valamelyik tagja saját személyében igazolja, mert az üzlet szakszerű vezetése a képesített iparos kezében van. Aminthogy az említett helytálló indokok ezidőszerint is fennforognak, az 1922. évi Xfl. törvénycikk 4. szakaszának módosítására irányuló kérelem nem teljesíthető. Egyébként megjegyzem, hogy a képesítéshez kötött iparokat a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül gyakorló közkereseti és betéti társaságok iparűzését illetően azon van a súly, hogy a társaság iparát tényleg az a társasági tag vezesse, aki a képesítést saját személyében igazolta, Ez a körülmény az illető tagnak a társaság üzemében kifejtett tevékenységéből állapítható meg. Amennyiben adott esetben az nyerne megállapítást, hogy az illető társasági tag a társaság iparát nem vezeti, a törvény megkerülését célzó ennek az eljárásnak megszüntetése érdekében az illetékes elsőfokú iparhatósághoz kell fordulni és olyan intézkedéseknek megtételét kell kérni, amilyeneket hivatali efödöm a férfiszabó és fiuruha készítő iparnak közkereseti társaságok és részvénytársaságok által gyakorlása terén felmerült visszásságok megszüntetése tárgyában 1926. évi március hó 5-én 93.937/1925. szám alatt kiadott rendeletének 1. pontjában sorolt fel. A 2.) pontban említett kérelem tekintetében megjegyzem, hogy a kádáriparosok, x érdekeit a kereskedőkkel szemben hatékonyan védi az ipartörvénynovellának 45. §-a. E szakasz utolsó bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből ugyanis, amely szerint a kereskedő kereskedelmi szakmára szóló iparigazolványa alapján az árunak forgalombahozásához szükséges burkolatokat csak abban az esetben készítheti el, ha azoknak előállitása nem tartozik valamely képesítéshez kötött ipar üzletkörébe, — figyelemmel arra, hogy a hordók elkészítése és javítása a képesítéshez kötött kádáripar munkakörét képezi, — kétséget kizáróan következik, hogy a bor-, sör- és szeszkereskedők iparigazolványuk alapján hordók készítésével és javításával nem foglalkozhatnak. A bor-, sör- és szeszkereskedők nem vehetnek át hordók elkészítésére vonatkozó megrendeléseket az 1922. évi XII. törvénycikk 47. §-a alapján sem, mert az idézett szakasz értelmében a kereskedő csak az üzletkörébe tartozó áruk elkészítésére vehet át megrendelést, a bor-, sör- és szeszkereskedelem üzletkörébe azonban a hordókkal való kereskedés nem tartozik. Előfordul ugyan, hogy bor-, sör- és szeszkereskedők felesleges, vagy hibás hordóikat eladják, ez a hordó értékesítés azonban csak mellékesen történik és mivel ez a tevékenység nem az említett szakmák üzletkörébe tartozik, nem része annak, hanem csupán az üzletviteltől egészen elválasztva mellékesen és mondhatni csak esetenkint történik, nem ad jogot hordó elkészítésére szóló megrendelés átvételére, sőt még az eladott hordók átalakítására és javítására vonatkozó megrendelések átvételére sem. Más a helyzet azonban a hordókereskedőnél. A hordókereskedő, mivel a hordók eladása üzletkörébe tartozik, hordók elkészítésére megrendelést vehet fel és a kizáróan általa eladott hordók átalakítását és javítását elvállalhatja. A megrendelt hordókat, valamint a hordóknak átalakítását
