Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-08 / 40. szám
314 befolyt összegeket túlnyomó részben ezen kölcsön kamatjára és törlesztésére kellett fizetni, illetőleg tartja azt vissza az állam. Ha tehát a külföldi kölcsönnek második részletét szintén felvenné a vármegye, úgy figyelemmel arra, hogy ezen összeg fel- használására csak 3, 4, 5 év múlva kerülne a sor, a kamat ráfizetés, illetőleg veszteség, legalacsonyabb számításom szerint legalább 4 milliárdot tenne, különösen azért, mert ezt a második külföldi kölcsönt a Nemzeti Bankban kellene — a pénzügyminiszter rendelete folytán — elhelyezni és igy a kamatveszteség, ezen összeg után a fenti 1%-on felül még majdnem 2%, összesen tehát 3% lenne, amely %, ha a Nemzeti Bank kamatlába az említett 3—5 év alatt leszállittatik, amire normális viszonyok között feltétlen számítani kell, még lényegesen magasabb lesz. A második kölcsön ellen felhozott érveimet illetékes helyen honorálták is és megelégedtek azzal, hogy a második külföldi kölcsönből a vármegye egyezer angol fontsterlinget, 345 millió koronát, tehát a 35 milliárdnak egy századrészét vegye fel, tisztán csak abból az elvi szempontból, hogy azok a vármegyék, amelyek a külföldi kölcsön első részletét is felvették annak második részletéből iá vegyenek fel bizonyos habár csekély összeget. A folyó évi közúti programmba felvett munkálatok közül a békés—kondorosi útnak, továbbá a gyula—dobozi útnak és a mezőtúr—mesterszállási útnak (összesen 36 km.) csak a földmunkái készülnek el a folyó évben, mig az útpálya kiépítésének a munkálatai a jövő évre maradnak. Elmaradt a tótkomlós—békéssámsoni 11 km. hosszú útnak, valamint az azon levő szárazéri hídnak kiépítése, illetőleg újjáépítése és pedig azért, mert ezen útszakasz állami kezelésbe fog a jövő évben átvétetni. A belügyminiszter urnák a tanyai köz- igazgatási szervezetnek a gyakorlati élet szükségleteihez mérten való átalakítása tárgyában kiadott részletes rendelete folytán, javaslatomat csak a decemberi közgyűlésnek tudom megtenni, mert a főszolgabirák egy- része az adatokat csak közvetlenül a közgyűlés előtt bocsájtotta rendelkezésemre és igy azok áttanulmányozására és javaslatom megtételére időm még nem volt. A vármegyei legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzékének egybeállitási munkálatai folyamatban vannak; az előirt időre elkészültek az országgyűlési képviselőválatóknak névjegyzékei is. A törvény azon rendelkezésének végrehajtásával, melyszerint az országgyűlési képviselőválasztások "alkalmával meg nem jelent és távolmaradásukat nem igazolt választók megbüntetendők, a hatóságnak igen sok dolgot adott, mert bár — különösen első ízben — a legenyhébben bíráltam el az egyes eseteket, mégis sok ezer egyén ellen kellett fizetési meghagyást kibocsájtani, amelyet az illetők megfelebbezvén, igen sok esetben a névjegyzékekben való hosz- szas keresés után lehetett csak a felebbezést II. fokon elbírálni és a legtöbb esetben azért, mert a névjegyzékek hibásak voltak, mert sok volt az egynevü választó és végül mert igen sokan tanyai és községi, esetleg régi lakásukon voltak felvéve, az illetőket a büntetés alól fel kellett, menteni. Nagyon kívánatos volna, hogy a törvénynek ez a — nézetem szerint nem sok értelemmel biró rendelkezése, amely a közönségnek igen nagy zaklatásával jár, a hatóságot pedig súlyosan megterheli, hatályon kiviil helyeztetnék. Az útépítő anyagok szállítási diját, az államvasutak jelentékeny mérvben felemelvén, az ellen a közigazgatási bizottság utján két rendbeli felirat intéztetett. A feliratnak csak nagyon kevés eredménye volt, mert a felemelt szállítási dijak 10°/»-nak elengedését a keresk. miniszter csak a szeptember 30-ig leszállított anyagok után engedélyezte. Azonban a vármegyének azt a kérelmét, hogy legalább egész évre terjesztessék ki a magasabb dijakból adott 10%-os kedvezmény, a kereskedelemügyi miniszter elutasította. Ilyen körülmények között a vármegyének, a tarifa emelés címén évenként 120 ezer pengő több költsége van, ami évenként majdnem 4 km. uj útnak az építési költségeit teszi ki, miből kifolyólag megállapit- ható az az óriási hátrány, amely ezen intézkedésből, az útépítési program végrehajtása tekintetében épen most származik, midőn a beruházási munkálatok végrehajtása annyira szükséges. Dobozmegyer lakott helynek, önálló községgé történt átalakulása folytán minden intézkedés megtörtént, hogy az uj község működését zavartalanul megkezdhesse, ami meg is történt. Kormányzó ur Ő Főméltósága junius
