Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-13 / 32. szám

269 fizetési alapba küldeni. Kéri ennek mellő­zését. Spóner Károly kir. pénzügyigazgató kijelentette, hogy ő a leggondosabban ügyel arra, hogy a befolyt adók elosztási kul­csának megállapításánál se a kincstár, se másrészről a községek javára kedvezés ne érvényesüljön, hanem a törvényes arány a legpontosabban betartassák. Elnöklő alispán a helyzetet minden vonatkozásban és őszintén ismertető, fel­világosító felszólalásában Haviár Gyula indítványát felirat küldése iránt elfogadja, mert bár ez ügyben felirt a bizottság, de szükségesnek tartja, hogy a kormány fi­gyelme ezekre a komoly körülményekre ismételten felhivassék. Véleménye szerint, ha a feliratnak eredménye lenne, az összes említett gazdálkodási nehézségek meg­szűnnének az autonómiák életében. A bizottság a felirat küldését elhatározta. Másodfőjegyző bemutatja a kereske­delemügyi miniszter leiratát, mely szerint nem teljesítheti a Közigazgatási Bizottság­nak azt a kérelmét, hogy a vármegyei út­építéshez az útépítési anyagok vasúti tari­fája nem az újabb, hanem az olcsóbb, régi tarifa szerint számoltassák, de kivételesen az uj tarifából 10 százalék szállítási ked­vezményt biztosit f. évi szeptember 30-ig az útépítési anyagok vasúti szállítására. A Közigazgatási Bizottság az alispán felszólalására felír és kéri, hogy a 10 százalékos kedvezményt ne csak szept. 30-ig, hanem azutáni időre is adja meg a miniszter. A m. kir. pénzügyigazgató jelentéséből megemlítjük, hogy az adóhátralék igen nagy és pedig 77'2 százalék. A hátralékok be­hajtása iránt a pénzügyigazgató a kir. adó­hivatalhoz rendeletet adott ki. Dr. ‘Török Gábor bizottsági tag fel­szólalásában kéri a pénzügyigazgatót, hogy a szigorúbb intézkedéseket csak a folyó hó 15-iki adófizetési határidő után tétesse folyamatba. A pénzügyigazgató kijelentette, hogy az adózókkal szemben lehető méltányosan fog eljárni. Kir. tanfelügyelő jelentéséből: A vall. és közoktatásügyi miniszter ur a füzes­gyarmati unitárius elemi iskola helyreállítá­sára 1000 P építési segélyt, Gádoroson 2 tantermes iskola építésére 75 százalék államsegélyt és 25 százalék kölcsönt en­gedélyezett. A tanítók létszámában a következő változások fordultak elő: Sebők Sándor és neje Békéscsabáról az önálló szaktanitós népiskolától Derecskére helyeztettek át, Békéscsabára pedig Kiskörösről Novák György, Derecskéről pedig Paulinyi Margit helyeztettek át. Krafcsik Gábor mezőberényi és Priskin Gyula, gyomai gazd. szaktanítók állomás­helyükön előléptettek és pedig az előbbi a VII.; az utóbbi a IX. fiz. osztályba. Kohut Pál békéscsabai áll. polg. isk. s. tanár, rendes tanárrá neveztetett ki. Az áll. polg. iskolák napibéres szolgái közül al­tiszti kinevezést nyert Dénes Mihály, Gal- bács István és Kiss jános. A gyulai róm. kát. iskolák igazgatóját Scherer Benedeket a vall. és közokt. miniszter ur nyugdí­jazta és hosszú és érdemes szolgálatára te­kintettel elismerésben részesítette. A vall. és közokt. miniszter ur az iskolai szünidőt f. évi szeptember hó 10-ig meghosszabbította. A gazdasági felügyelő jelentéséből: A legutóbbi termésjelentések alapján a várható átlagos termés kai. holdanként búzából 7’4 q, rozsból 56 q, árpából 6 8 q, zabból 7 q, tengeriből 8‘5 q, cukor­répából 145 q. Napszámbérek férfiaknál 7—8, mig nőknél 4—5 pengő. Földbirtokrendezéssel kapcsolatosan Gyulán és Békéscsabán voltak tárgyalások a megváltott földek haszonbérére vonat­kozólag. A földm. miniszter ur a vármegye területén Újkígyós, Gyulavári, Pusztaföld­vár, Nagyszénás és Békésszentandrás köz­ségek részére 350 q superfoszfát műtrá­gyát bocsátott a gazd. felügyelőség részére ingyenesen azon utasítással, hogy azt az intelligensebb kisgazdák között ossza ki, a kísérletet kisérje figyelemmel és az ered­ményt jelentse. Célja, hogy a fenti közsé­gekben, ahol a gazdák egyáltalán nem használtak még műtrágyát, velük ennek használatát megkedveltessük. Ezzel pár­huzamosan a földmivelésügyi kormány a 100 holdon aluli gazdáknak közvetlenül a „ Szuperfoszfát“ Műtrágya Terjesztő és Ér­tékesítő R.-T. (Budapest V., Árpád-u. 8. sz.) és a Magyar Mezőgazdasági Vegyipar R.-T. (Budapest, Sas-u. 27. sz.) gyáraktól egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom