Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1927. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1927-06-18 / 24. szám

Gyopáros gyógyfürdő jellege. A népjóléti és munkaügyi miniszter a várme­gye alispánjához intézett 28394/1927. sz. leirata szerint az országos közegészségügyi tanács és az illetékes m. kir. közegészség- ügyi felügyelő véleményének meghallgatása után és figyelemmel Orosháza község ed­dig tanúsított áldozatkészségére, az 1876. évi XIV. t.-c. 101. §-a alapján az orosházi járásban fekvő és Orosháza nagyközség tu­lajdonát képező Gyopáros fürdőnek gyógy­fürdő jelleget engedélyezte. (13351/927. alisp. sz.) A közúti 1927. évi költségelőirány­zat jóváhagyása tárgyában a kereske­delemügyi miniszter 67566/927. sz. leiratá­ban intézkedett. A törvényhatósági útadó százalékának és a községi közmunka mér­vének, váltságárának, kötelező megváltásá­nak és megosztásának megállapítása tekin­tetében utal a leirat a már előbb leadott 74913/1927. K. M. rendeletre, amelynek adatait annak idején mi is közöltük. Ezen leiratból megemlítendő, hogy az útbiztosok a kiépített utakat évenként 26-szor, a ki­építetleneket pedig 13-szor tartoznak be­utazni. Jóváhagyta a kereskedelemügyi mi­niszter a költségelőirányzatnak azt az intéz­kedését, hogy eddigi 9 útkaparón kívül a vicinális közutak megfelelő gondozása ér­dekében még további 26 útkaparói állást létesített. Megemlítjük még, hogy az úthá­lózati kimutatás szerint a törvényhatóság területén 214.857 km. kiépített és 111.639 kiépítetlen, összesen tehát 326.496 km. tör­vényhatósági út, továbbá 39.767 km. ki­épített és 612.831 km. kiépítetlen, összesen 657.598 km. vic. közút van. Ezenkívül ki­épített vámosát 23.021 km. kiépítetlen 2.522 km., összesen tehát 25.433 km. van. Végül megemlítjük, hogy az 1927. évi közúti költ­ségelőirányzat mérlege a következő : bevé­tel 5.155.179 P. kiadás 5.126.000 P. 31 f. egyenleg 29.178 P. 69G\ A vármegyei székház kibővítési munkálatainak vállalatba adása tárgyá­ban a vármegyei árlejtező bizottság f. hó 14-én d. e. tartotta legutóbbi ülését. A sza­bályszerűen kiirt versenytárgyalási hirdet­ményre beérkezett ajánlatok közül két gyulai cégé volt a legelőnyösebb és pedig N. Sza­bados József ajánlata 222.284 pengő, azután Pfaff és Schneider cégé 222.743 pengő. Elhatározta az árlejtező bizottság, hogy az összes ipari munkák elvégzésével a gyulai iparosokat bízza meg, hogy ezzel is mun­kaalkalomhoz segítse őket, ezek a munká­latok kb. 62.000 pengőt jelentenek. Az ár­lejtező bizottság egy előbbi üléséből kifo­lyólag a fentebb említett két legelőnyösebb ajánlattevő céget felhívta, hogy jelentsék be, hogy ajánlataik összegéből hány százalékot hajlandók engedni. Ezen felhívásra beérke­zett ajánlatok tárgyában döntött a legutóbbi árlejtező bizottság. A Pfaff és Schneider cég fentebb összegszerűleg megjelölt aján­latából 7 százalékot, Szabados József pedig ajánlatából 5 százalékot engedett, amely szerint, minthogy a Pfaff és Schneider cég ajánlata 4.019 pengővel olcsóbb mint a má­sik, az árlejtező bizottság a vármegyei székház kibővítésének összes munkálataival a Pfaff és Schneider gyulai vállalkozó cé­get bízta meg. Ez ügyben a vármegyei ár­lejtező bizottság dr. Daimel Sándor alispán elnöklete mellett a legnagyobb gondosság­gal és körültekintéssel járt el, amit egye­bektől eltekintve már maga az a körülmény is mutat, hogy az árlejtező bizottság csak 4-ik ülésén hozta meg végleges döntését. Ilyen körülmények között a vármegyei szék­ház építkezési munkálatait hamarosan meg fogják kezdeni. Ragadós állatbetegségek: Lépfene: Békéscsaba, Gyoma, Gyula. Veszettség: Békés, Békéscsaba, Csorvás, Endrőd, Gyoma, Gyula, Gyulavári, Kon­doros, Körostarcsa, Szarvas. luarszerui hólyagos kiütés: Békéssámson. Lórühkór: Öcsöd. Sertésorbánc: Öcsöd, Endrőd, Kondoros. Sertéspestis: Csorvás, Endrőd, Békés­csaba, Kondoros. „Kultúra" nyomda és lapkiadó r. t. nyomása Gyulán, 1927. — 200 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom