Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-17 / 24. szám

180 vözletét, melyhez ifjú koromnak és politikai küzdelmeimnek számos emléke fiiz és melyre soha nem szünök kegyeletes ragaszkodással gondolni. Gyöngyösapáti, 1926. junius 1. Apponyi Albert s. k. (12069- 1926. alisp. szám.) A vármegye közigazgatási bizottság f hó 14-iki rendes havi ülésén dr. Kovacsics Dezső főispán elnökölt. Napirend előtt meg­emlékezett arról a nemtelen inzultusról, amely az ország megerősödéséért nehéz feladatát végző gróf Bethlen István kormányelnököt Genfben egy elvetemült, büntetett előéletű u. n. emigráns részéről érte. Javaslatára a közigazgatási bizottság jegyzőkönyvileg bélye­gezte meg az inzultust, gróf Bethlen Istvánt táviratilag üdvözölte s biztosította törhetetlen ragaszkodásáról. Megemlítjük, hogy a közigazgatási bizott­ság ez ülésében két patikajogot adományozott és pedig a pusztaföldvári most engedélyezett első gyógyszertár személyes üzleti jogosítvá­nyát Paulovits Gyula orosházi lakos oki. gyógyszerésznek, a békéssámsoni most enge­délyezett első gyógyszertár személyes üzleti jogositványát pedig Vidovszky István békés­csabai lakos oki. gyógyszerésznek. Alispánt jelentésből: A közutak helyre­hozása érdekében a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a lehetőség keretén belül meg­teszem. Az árvizek által okozott közúti károk kiküszöbölése megindult, amely célból igen nagy összegre volna szükség. Mivel azonban ezek kielőlegezése a költségvetés keretében zavarokat idéz elő, ez okból indokolt felter­jesztést intéztem a m. kir. kereskedelemügyi és pénzügyminiszter urakhoz és kértem, hogy az árvízkárok helyrehozására szükséges 1800 millió koronát tevő összeget kölcsön alakjá­ban a vármegye rendelkezésére bocsássák. Jelentem még, hogy a pénzügyminiszter ur felterjesztésemre kilátásba helyezte, hogy a vármegye folyó évi közúti adójának 50 száza­lékát államkölcsön alakjában a múlt évi felté­telek szerint előlegezni hajlandó. A rendelet­ben kívánt jelentést még aznap megtettem és bejelentettem, hogy a vármegye tekintettel adózóinak nagymérvű pénztelenségére a köl­csönt igénybe venni nemcsak hajlandó, hanem kénytelen is, — s éppen ezért, minthogy a befizetések igen lassan történnek és az ese­dékes összegeknek úgy a közúti adóban, mint a közmunkában csak igen kis hányada lett eddig leróva és nincs remény arra, hogy szeptember előtt ez a nehéz helyzet megjavul­jon, az egész folyó évi köznti adónak állam- kölcsönképpen való előlegezését kértem a pénzügyminiszter úrtól. (Megemlítjük, hogy az alispáni jelentés el­készülte óta a pénzügyminiszter leirata ez ügyben megérkezett, amely szerint a folyó évi közúti adó 50 százalékát, amely kb. 3000 millió koronát tesz ki, hajlandó államkölcsön­ként a vármegyének kiutalni.) Bejelentem a közigazgatási bizottságnak, amint ezt én már több ízben hangsúlyoztam, hogy életfogytiglan megválasztott községi al­kalmazottak, akik az 1924. évi julius 1. óta az egységes nyugdíjintézetnek is tagjai, oly tömegesen mennek nyugdíjba, hogy a folyó évi költségvetésbe nyugdijakra felvett összeg, távolról sem lesz elegendő, dacára annak, hogy a költségvetés összeállítása alkalmával erre a tömegesebb nyugdíjazásra figyelemmel voltam. Súlyosbítja a helyzetet, szintén a költségvetés összeállítása után törvénybe iktatott kényszer nyugdíjazási rendelkezés is, aminek következ­tében a nyugdíj teher részben már most, rész­ben a legközelebbi jövőben ezen a címen is évente több száz millió koronával fog emel­kedni. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy a szanálási törvényben a nyugdíj mérve tekin­tetében megállapított levonások előreláthatóan legközelebb és pedig amint hírlik, ez év január 1-től visszaható erővel meg fognak szűnni, ez az intézkedés a vármegye nyugdijterhét még az előadottakon felül 10—15%-al fogja sza­porítani. Az egységes nyugdíj szabályrendeletet, dacára annak, hogy erre már két kormányren­delet kötelez, még most sem tudtam megalko­tás végett a törvényhatósági bizottságnak be­mutatni, mert a belügyminisztérium által még az 1924. évi julius hóban kilátásba helyezett egységes mintaszabályrendeletet többszöri sür­getésem dacára, mind ezideig nem kaptam meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom