Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-06 / 18. szám

- 139 Személyleirása: Neve Heltai néven mutatkozott be. Kora kb. 40 éves. Arca borotvált. Ruhá­zata eléggé kopott polgári ruha, barna felöltő, szürkés sport térdnadrág. Miután leirt egyén­nek a testneveléshez semmi köze nincs, neve­zett nyomozandó, feltalálás esetén, mint szél­hámos őrizetbe veendő és erről 6056—1926 számra hivatkozással Fejérvármegye alispánja értesítendő. Szuroka Zsigmond békési lakos, Békés község elöljárósága által 224—1921. szám alatt kiállított munkásigazolványát ismeretlen helyen elvesztette. Megsemmisittetik. G. Papp Eszter békési lakos, Békés köz­ség elöljárósága által 12—925. szám alatt kiállított munkásigazolványát ismeretlen helyen elvesztette. Megsemmisittetik. Vármegyei közérdekű hírek. Németh Kálmán tólkomlósi községi fő­jegyző kitüntetése. A Kormányzó Ur Ofőméltó- sága Németh Kálmán tótkomlósi főjegyzőnek 30 évi közszolgálata alkalmából, érdemei elis­meréséül a IV. osztályú Magyar érdemkeresz­tet adományozta. A magyar állampolgárság fenntartására opeiős nyilatkozatot tett egyének házasság­kötése. A vármegye alispánja tájékoztatást arra nézve, hogy vájjon attól a házasulótói, aki a magyar állampolgárság fenntartásának tett op­ciós nyilatkozatról a 6500 —1921 M. E. sz. rendelet 19. § a értelmében kiállított igazol­ványt mutat fel, követelhető az igazságügymi­niszter felmentésének felmutatása az alól, hogy az illető házasulónak házassága hazájának tör­vényei szerint nem ütközik akadályba. (H. T. 113. §-ának utolsó bekezdése). A feltett kér­désre a belügyminiszter 61072 — 1926 Y. sz. leiratában a következő értesítést adta: Azt a házasnlót, aki a magyar állampolgárság fenn­tartására nyilatkozatot tett s erről igazolványt kapott; aki ezenfelül az 1879. L. t.-c. értel­mében a trianoni békeszerződés életbelépésekor vagyis 1921 évi julius hó 26 án kétségtelenül magyar állampolgár volt s akinek állandó la­kóhelye Magyarországnak a trianoni békeszer­ződés alapján megállapított területén van, annak az illetékes meg állapítása, hogy magyar állam- polgársága a békeszerződés értelmében megvál­tozott e vagy nem, a 6500—1921 M. E. sz. rendelet 21. §-a értelmében házasságkötósi szempontból is ideiglenesen továbbra is magyar állampolgárnak kell tekinteni. Az ilyen háza­suló házasságkötésére tehát a H. T. 113. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezést nem nyer alkalmazást, de csak akkor, ha az opciós nyilatkozatáról kiállított igazolváuy a belügy­minisztérium részéről oly értelmű, újabb keletű följegyzéssel van kiegészítve, hogy opciós nyi­latkozata felett még döntés nem történt. (9396 —1926 alisp. sz.) Uj határátlépő állomás a csehszlovák köztársaság felé. A belügyminiszter 128892— 1926 VII. számú körrendeleté szerint az 5645 — 1928 B. M. számú körrendelet 1 pontjában közös határátlépő állomásnak megjelölt Salgó­tarján helyett, a csehszlovák köztársaság felé eső határon Somoskőújfalu lesz uj határát­lépő állomás. (9571 —1926. alisp. szám.) Gépkocsival űzött személyszállítási ipa­rokra vonatkozólag kérdés intéztetett a keres­kedelmi miniszterhez, hogy a jogosítványokat mely hatóság hivatott kiadni és az iparjogosit- vány kiadásáért minő dijakat kell űzetni. A kereskedelmi miniszter 62687—1926 VII. számú leiratában a következőket közli: A gépkocsi­val űzött személy-szállítási iparoknak következő nemei vannak. 1. Rendes járati időhöz kötött, gépkocsi felhasználásával űzött személyszállí­tási (társaskocsi) ipar (1922 XII. t.-c. 34. §- ának 21. pontja) 2. A géperejű bérkocsi ipar amelynél a személyszállítás a közönség számára közhelyeken készentartott bérautomobilokkal történik. (1922. XII. t.-c. 34. §-ának 23. pontja) 3. A gépkocsival való egyszerű személy- fuvarzoás (egyszerű bérautó fuvarozás) mely­nél az iparos gépkocsiját telephelyén tartja, a megrendelést telephelyén veszi fel, utasszerzés céljából tehát közterületre ki nem állhat, köz­területen automobilját készen nem tarthatja. Az 1 és 2. pontban említett iparok iparenge­dély alapján gyakorolhatók. A rendes járat időhöz kötött, gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási (társaskocsi) ipar gyakorlására az 1922. évi XII. t.-c, 4. §-a értelmében ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom