Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1926. január-december (29. évfolyam, 1-52. szám)

1926-04-22 / 16. szám

- 128 lyes iskolaépítések közül a mezőberényi, vésztői, szeghalmi, gyomai, nagygorendási és füzesgyarmati iskolák építősei részbon előkészíttettek, részben már meg is indultak. A békéscsabai m kir. postaház építése serényen halad előre A köröstarcsai és körösladányi államuti hídfeljáró végleges jellegű korlátjai vállalatba adattak és előreláthatólag májusban kerülnek felállításra.

2. Törvényhatósági ügykör. A szeghalmi Se bes Körös híd és ezzel az összes törvónyható sági közúti hidak újrafestése befejezést nyert. Az Orosháza—csorvás—békéscs ;bai vicinális ut nak Orosháza és Csorvás községek határába eső részének most tervezett kiépítésével hapcsolat bán a közigazgatási bejárás március hó folya mán megtartatott, amikor a két község határában kiépítendő ut végleges vonalozása megállapitta- tott A bejárás eredménye alapján az előzetes műszaki felvételek tervezések és a versenytár gyalás kiírására vonatkozó intézkedések most vannak folyamatban. Az útvonalnak a békés csabai határban tervbevett vonalvezetése ügyé ben a kereskedelemügyi miniszter döntött oly képen, hogy a régi békéscsaba—csorvási vicinális útvonalnak kiépítését rendelte el azzal hogy a békéscsaba—csorvási határnál lehetőleg az érdekeltség által hivánt útkorrekció is foganatosítandó lesz

A békés—tarhos—vésztői vicinális utón va lamint a Szeghalom—vésztői törvényhatósági közúton az altalaj móg nincsen annyira kiszáradva, hogy a gőzhengerekot megbirja, minek követkettében ezen a két útvonalon a télen félbemaradt építési munkálatok ezidöszerint még nem folytathatók. Az Apcvidéki kőbánya az elmúlt hó folyamán 4532 m* fedanyagot szállított le, amely a gyoma—körösladányi, a békés Csaba—dobozi, a gyula—kígyós—apácai és a gyula—sarkadi törvényhatósági utakra ki is fuvaroztatott. Lebengoreltetetl a szeghalmi berettyó- hid, a szeghalmi—füzesgyarmati törvényhatósági utón. A Széchenyi-utca Füzesgyarmaton és a füzesgyarmat—nagybajomi törvényhatósági utón összesen 3130 m. A sarkadi utón okozott árvízkárok helyreállításának munkái egyelőre befejezést nyertek, minthogy az ut alapja hengere lésre móg nem eléggé száradt ki és ülepedett meg. A tótkoralósi vasúti hozzájáró ut építése felyó hó 13 án megindult.

4 A vármegyei főorvos jelentéséből: A közegészségügyi viszonyok általában eléggé jók voltak és az előző hónaphoz viszonyítva annyiban kedvezőbbek, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 17-el kevesebb volt. A scarlatina Gyulán, Békéscsabán több esetben fordult elő, a kanyaró pedig Békéssámson községben jáványszerüen lépett fel, úgy hogy az alispán a községben valamennyi iskolát bezáratta. Az uralkodó heveny fertőző baj a scarlatina volt, amely azonban igen szolid lefolyásúnak mutatkozott. Keves- bedett a hasibagymázosak és a szamárköhögő- sök száma. A halvaszülöttek száma 12, az elvetéléseké pedig 10 volt

A törvényhatósági állatorvos jelentéséből: Az állategészségügyi viszonyok március hónapban kielógitőek voltak, mert a hivatalból jelentendő ragadós állatbetegségek kevés számban merültek fel és sem tömegesebb elhullási veszteséget nem okoztak, sem lényegesebb állatforgalmi korlátozásokat nem vontak maguk után. Tavaszi haszonállat vizsgálatok a gyomai, .orosházi, gyulai és szarvasi járásokban valam'nt Békéscsaba és Gyula városokban befejeztettek.

Vármegyei gasdasági felügyelő jelentésébü : Az őszi vetésekre az időjárás kedvezőtlen volt, mert a hűvös időjárást és az éjjeli fagyokat megsínylették, miért is fejlődésben visszamaradtak

A tavaszi vetések kelése jónak mondható. A mezőgazdasági külső munkáknál alkalmazott napszámosok keresete 30000—50000 K között váltakozik, munkateljesítmény szerint. A földbirtokrendezéssel kapcsolatos eljárások március hóban Szeghalom, Körösladány, Békés és Doboz községekben lettek lefolytatva. Március hó 14 ón a tiszántúli mezőgazdasági kamara Orosházán díjazással egybekötött szarvasmarha kiállítást és bikavásárt rendezett azon célból, hogy a szarvasmarha tenyésztés fejlesztésére ösztönözze a gazdákat és hogy lehetővé tegye a községek, közbirtokosságok és magángazdaságok részére a megfelelő tenyészmarbák beszerzését. A kiállított bikák közül 15 darab cserélt gazdát A földmivelósügyi miniszter az árvizsujtotta Vésztő és Gyulavári községek részére tenyészállatok beszerzésére 140 millió korona kamatkölcsönt utalványozott. Ezen összegből 89 millió korona felhasználásával Vésztő község részére 7 darab simmenthali tenyészbika és 12 darab mangolica tenyészkan lett beszerezve. Ugyancsak a miniszter Csabácsüd község aszálykáros 100 holdon aluli birtokasai részére 7 százalékos kamat mellett 200 millió korona hitelkeretet nyújtott, tavaszi vetőmag beszerzése céljából Ezen hitel keret a jelentkező 19 birtokos között lett szükséglet szerint kiosztva.

A miniszter rendeletére február és március hónapokban az összes járásokban tartott előadás keretében kioktatták a járási gazdasági felügyelőt, a mezőőröket kötelességük mikénti teljesítésére^ Az ellenőrzés eredményeként meg