Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-01-15 / 3. szám
r- 33 gát a vármegyei közúti alapra ártalmasnak tar tóm és ezért kérem a közigazgatási bizottságot? sürgősen kórie a pénzügyminisztert, említett ren deletének oly módon való módosítására, hogy a levonás össsege ne 50, hanem legfeljebb csak 25% legyen. A községek közigazgatási életében előfordult változások. Megválasztották Doboz község ben irodatisztté Gulyás Károly községi iktatót, ugyanott iktató-irnokká Harsányi Zoltánt, Szeute. tornyai községi orvossá dr Petrik Nándort, orosházi adóügyi jegyzővé Karkus Jánost, gerendást községi orvossá dr Benedek Bélát, füzesgyar" mati állatorvossá dr Szende Jánost. Megemlékezik az alispáni jelentés arról a jelentős gazdasági mozgalomról is. mely a múlt hóban indult meg és amelynek célja az, hogy Kunszentmártoni, Öcsödöt, Szarvast, Kondoros* a vármegye keleti részével és pedig Békéscsabával, Dobozzal és Sarkaddal illetve Gyulával és Elekkel keskenyvágásu vasúttal egybekösse. Vett értesülések szerint, a tervet az érdekeltség nemcsak érdeklődéssel, hanem áldozatkészségének nyilvánítására való hajlandósággal kísérte, mely mely ha tettekben is megnyilvsnul, ebben az esetben a közforgalmilag és mezőgazdaságilag is nagy jelentőséggel biró kérdést a megvalósulás felé viszi. Az alispáni jelentés kapcsán dr Török Gábor bizottsági tag felszólalásában rámutat arra? hogy az I. fokú hatóságok az alispáni jelentés szerint állandóan több-kevesebb munkanélküliségről tesznek jelentést, ezzel szemben a gyakorlati életben úgy a mezőgazdák mint az iparosok arról panaszkodnak, hogy munkást egyáltalában nem kappak, vagy pedig olyan nagy bérköveteléssel lépnek fel a munkások, hogy azt sem a a mezőgazdaság sem, az ipar és a házicselédek re vonatkozólag a normális háztartások el nem bírják. Erre szükséges rámutatni, azzal, hogy az I. fokú hatóságok utasitassanak, miszerint jövőben az említetteket a gyakorlati életben kísérjék figyelemmel és a munkanélküliségről az okok pontos kinyomozása és megállapítása mellett tegyék meg jelentéseiket. A létszámcsökkentés sel kapcsolatban pedig a helyzet az, hogy a községek az elmúlt években az illetékes minisztériumok nyomatékos utasításaira egyre-másra szer' veztek uj állásokat. Most a szanálással kapcsolat' bán a létszámcsökkentést kényszerítik, minek következtében a községek az elé a kényszerűség elé kerültek, hogy a létszámcsökkentéssel megszüntetett rendszeres állások teendőinek elvégzó söre ideiglenes, kisegítő munkaerőket kénytelenek felfogadni. Ha a közigazgatást komolyan vészük a községi életben további létszámcsökkentést végrehajtani lehet. Ez idő szerint semmiesetre. De véleménye szerint, ha később beállnna is a takarékossági szempontból szükség, s létszámcsökkentésre a lehetőség, az esetben is rend szeresitott állás egy általában nem lehet megszüntetni addig, mig a kisegítő állások illetve tisztviselők fokozatosan elbocsájthatók nem lesznek, mert ellenkező esetben lassaukint oda jutunk, hogy a rendszeresített állások megszüntetésével, a szakképzett tisztviselőket hova tovább elbocsájtjuk s ezek helyett éppenhogy Írni olvasni tudó egyénekkel tömjük meg a hivatalokat Hogy ez közigazgatás nívójának milyen lesülyedósót eredményezni, arról bővebben beszélni felesleges % Az alispáni jelentés kapcsán felír a közig, bizottság 1 földmivelósügyi miniszterhez a kártékony állatok kötelező irtásának országos rendezése iránt, 2 a kereskedelemügyi miniszterhez hogy £ vármegyei közúti tartozás törlesztésére a befizetéseknek ne 50, hanem legfeljebb csak 25 százaléka vonassék le. 3. belügyminiszterhez, hogy a további létszámcsökkentés ne az eddigi elvek szerint, és ne kimóletnóletlenül szorgalmaz- tassék, mert ez a rendes adminisztrációt fogja veszélyeztetni, 4 a miniszterelnökhöz és pénzügyminiszterhez az utazási és napidijak újabb megállapítása tárgyában kormányrendelet kibo_ csájtása iránt. Felhivatott a vármegye alispánja hogy utasítsa az I. fokú hatóságokat hogy a munkanélküliségről ne általánosságban, hanem csak alapos puhatolás és komoly adatok alapján jelentsenek. Kimondatott végül, hogy a törvényhatósági állatorvos jövőre a közigazgatási bizottsági üléseken személyesen legyen jelen és jelentését ő maga adja elő. A pénzügy igazgató jelentéséből. A bélyegelleit őrzési szemlét az 1922—23. évekre vonatkozólag a vármegye területen a pónzügyigazgatóság megtartotta, sok mulasztást állapítottak meg^aj-ki- küldött tisztviselők, úgy, hogy egyszeres és felemelt illetékben 120 millió koronát meghaladó összeget kellett előírni. Az értékpapír forgalmiadé lerovásának ellenőrzéséről szabálytalanság vagy törvényellenesség nem észleltetett. Megvizsgálta a pénzügy igazgatóság az orvosok általános forgalmiadé lerovását is, melynek eredménye, . á talánosságban a várakozásnak nem felelt meg. Ugyanazért örömmel vette a’pónz- ügyigazgatóság a pénzügyminisztérium 175701 — 1924 számú rendeletét, mely az 1925. évre az orvosok forgalmi adójának Kötelező átalányozását rendelte el. Az említett rendelet szerint az 1925. évben az ügyvédek is kötelezőleg, átalány- összegben fizetik forgalmi adójukat. Az átalány
