Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-01-01 / 1. szám

nak megfelelően 1925. évre is az 1890. évi

1 t e. 49 §-ának alapján az alábbiakban állapítja meg:

a) Minden egyes vonóállat után évenkint

2 (kettő) igásnapszám szolgáltatandó

b) Minden az illető községben divó módon épült lakóház birtokosa, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több ház birtokosa e évenként 4 (négy) kózinapszám szolgáltatására köteles.

c) Kő vagy téglaépület tulajdonosa évenként 6 (hat) kézinapszámot, minden emelet után még további 2—2 (kettő-kettő) kózinap számot tartozik szolgálni.

d) Idegen házban lakó egyének évenként 1 — 1 (egy egy) kózinapszám teljesítésére kötelesek.

e) Családtagok, akár önjoguak, akár nemi mindkét esetben évenként 1—1 (egy-egy) kézi' napszámot kötelesek leszolgálni és pedig, ha az ilyen családtagok száma háromnál nagyobb is lenne, akkor sem lehet a kötelezettség e cimen egy egy családnál összesen 3 (három) napnál több

f) Géperejű jármüvek (gőzekék, gőzgépek, cséplőgépek, személyszállító- és teher- automobilok stb.) tulajdonosaira a géperejű minden névleges (nem effektiv) lóereje után évenként 2 (kettő) egyfogatu igásnapszám vetendő ki községi közmunka cimón.

2. Kimondja a törvényhatósági bizottság 1925 évre a községi közmunka felerészének kötelező megváltását, vagyis azt, hogy a köz sági közmunkára kötelezett egyének a reájok kivetett községi közmunkának feleréssét a törvényhatósági bizottság által egyidejűleg megállapított alábbi váltságárakkal készpénzben megváltam kötelesek; őrként érthetőleg jogukban áll azonban községi közmunka tartozásu kát teljes egészében is készpénzben m?gváltani

3. A törvényhatósági bizottság a községi közmunka váltságárát Bókésvármegye egész területére 1925 évre a következőképen állapítja meg :

a) Egy (1) kózinapszám váltságára 3 (három) aranykorona.

b) Egy (1) egyfogatu igásnapszám váltságára 8 (nyolc) aranykorona.

4. Határozatilag javaslatot tesz a törvény hatósági bizottság kereskedelemügyi m kir. miniszter urnák, hogy a községi közmunkának a községek és a törvényhatósági közúti alap közötti megosztása 1925. évre olyképen rendeltessék el, hogy minden község saját községi közútjainak fentartására fordíthassa a behajthatatlanság, vagy egyéb okok miatt be nem folyó közmunka előírás levonása után fen- maradó tényleges összes (természetbeni és pénzbeli) közmunka bevételnek 25 (huszonöt) százalékát, mig annak 75 (hetvenöt) százaléka minden egyes község által a törvényhatósági közúti alapba legyen beszállítandó.

Kimondandó lenne fentiekkel kapcsolatban kereskedelemügyi miniszter ur által az is, hogy a közúti alapot illető 75 százalékba természetbeni közmunka csak akkor számítható be, ha a kötelező és önkéntes közmunka megváltások cimón befolyó készpénz bevétel kevesebb a közúti alapot illető 75 százalékos részesedésnél, vagyis, amikor a készpénzoe vétel a közúti alap 75 százalékos részesedését nem fedezné teljes egészében.

5. Határozatilag kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy az útadó alapját képező folyó egyenes állami adók után százalékban kivetendő útadó kulcsát 192b. évre a Bzükség lelnek megfelelően 10 (tiz) százalékban álla pitja meg. _j

6. Határozatilag kimondja a törvónyható sági bizottság, hogy a gyulai m. kir. állam- épitószeti hivatal által a kiépített törvényhatósági és vicinális közutakon évenként 7-szer, a kiépítetlen közutakon évenként 2 szer teljesítendő rendes utbeutazások költségeinek fedezésére szolgáló utiátalányt az utbeutazások számának változatlanul való hagyása mellett 1925. óv január hó 1 tői kezdve a változott viszonyokra való tekintettel mérsékelten felemelve egy km. hasznos közút egyszeri beutazásáért 90 aranyfillért állapit meg átlag képen, amely összegben a km illetményen felüt a napidij, valamint a vasúti és egyéb mellékköltségek is benne foglaltatnak.

Ennek megfelelően 1 km kiépített útnak évenkénti 7-szeri beutazásáért, nap dijak és minden mellékköltséggel együtt 6 korona 30 fillér, 1 km kiépítetlen útnak évenkénti 2-szeri beutazásáért pedig 1 korona 80 fillér átalány állapittatik meg aranyértékben

Méltányosnak tartja ezt a megállapítást a törvényhatósági bizottság, miután még ez a díjtétel is az aranyértékben kifejezhető drágulás ellenére a békeidőbeli díjtételnek lényegesen alatta marad.

Ugyancsak a fentebb előadott indokoknál fogva a törvényhatósági bizottság a törvény- hatósági utbiztosok utiátalányát is felemeli olyképen, hogy a kiépített törvényhatósági és vicinális utakon évenként 36-szor teljesítendő utbeutazásért évenként és hasznos kilométeren- 2 -