Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-12-29 / 53. szám
354 Polgármest/fek. Elöljáróságok 24216—1926ÍJkt. sz. — Több oldalról felmerült p^pdázok folytán, zavarok elkerülése végett — az állami adók változása folytán előírandó, vagy törlendő vármegyei^tífadóra nézve a következőket rendelem : A városok és községek, az illetékes kir adóhivataloktól hozzájuk érkező állami havi változási jegyzékekbe bevezetik a törlendő, vagy előírandó vármegyei útadó összegeket. A megtörtént bejegyzés után a jegyzékeket visszaküldik a kir. adóhivataloknak Tér mészetesen előbb saját főkönyvükbe azt tételenként bejegyzik. A kir. adóhivatalok saját számfejtőkönyvükben a törölt, vagy előirt útadót szintén ke resztül vezetik és ezen útadó összegeket összesítő kimutatásba foglalva időnkint beterjesztik hozzám. A kir. adóhivatalok ezen összesítő kimutatások megküldésekor megjegyzik, hogy „csak a várm. számvevőségnél1, vezetendő keresztül az útadó, mert már a'kir. adóhivatal és a község keresztül vezette azt. A várm. számvevőség a havi (vármegyei) változási jegyzékbe azt bevezeti „csak a várm számvevőségnél11 megjegyzéssel és az összesítő kimutatásokat a megfelelő tételszámhoz csatolva, kiküldi a kir. adóhivataloknak Az egyéb címen előforduló útadó, valamint a községi közmunkára vonatkozó mindennemű változások ezután is a régi módon hozzám tér* jesztendők be. Ezen rendeletem 1926 január hó 1-től lép életbe. Gyula, 1926. december hó 23 Dr. Daimel Sándor, alispán. Polgármesterek. Főszolgabírók. Elöljáróságok. 24825VÍ925. ikt. sz. — A vármegye közigaz- gatási Ernára. — A várm. Hivatajps Lap szer kesztője tervbe vette, hogy a Hivatalos Lap 1925. évi tárgymutatójával kapcsolatban a vármegye közigazgatási központ, járási főszolgabírói hivatalok, továbbá a városok és községek összes alkalmazottainak (előljái ók, tisztviselők és összes alkalmazottak) névtárát összeállítja Ennek szükségszerűségét megállapítottam, miért is felhívom, hogy a címzett hatóságok összes alkalmazottaikról (elöljárók is) állítsanak össze egy kimutatást, a név és állás megjelölésével s azt hozzám legkésőbb 1926. évi január hó 15-ig sürgetés bevárása nélkül terjesszék be és pedig a községi elöljáróságok a járási főszolga- birák utján. Ugyanosak jelentse lelkiismeretes alapossággal minden város és község, hogy mennyi a területe kát holdakban és mennyi a lélekszámú. Gyula, 1925 december hó 18-án. Dr. Daimel Sándor, alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igényi rendeletek. Föszolgabirák. Polgármesterek. Községi elöljárók 24140-1925 ikt. sz — A húsipar/vasárnapi és Szent Jáváin napi munkaszünetSiek szabályozása. — A m. kir. kereskedelemügyi tpraiszter alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyula<'1925 december hó 18 án / Dr. Daimel Sándor, alispán. A>an. kir. kereskedelemügyi miniszternek 92118^-1925 sz. rendelete a húsipar vasárnapi és Szbní István napi munkaszünetének szabályozása tárgyában. A húsipar vasárnapi és Szent István napi munkaszünetének újbóli szabályozása válván szükségessé, e tárgyban az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1*91 évi XIII t. c- 3 §-ában kapott felhatalmazás alapján a belügyi és földmivelósügyi miniszterekkel egyetértőén a következőket rendelem : 1. § Budapest székesfőváros területén a husnemüek árusítása, a 4. §. második bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve vasárnapokon és Szent István napján az egész napon át tilos. 2. § Az ország egyéb területén a mészáros és hentes üzletekben a husnemüek vasárnapokon és Szent István napján a március hó 1 tői október 31-ig terjedő időszakban reggel hat órától délelőtt 10 óráig, a november 1-től február utolsó napjáig terjedő időszakban pedig reggel hót órától délelőtt tiz óráig árusíthatók és az árusításnál az alkalmazottak is foglalkoztathatók. Ennek ellenében a mészárosok és hentesek mindazoknak az alkalmazottaknak, segédeiknek, tanoncaiknak és munkásaiknak, ily minőségben alkalmazott gyermekeiket, rokonaikat sem véve ki, akiket az ipar körében vasárnap a délelőtt tiz óráig terjedő időben bárminő időn át foglalkoztatnak vasárnap délelőtt tiz órától hétfőn déli tizenkét óráig terjedő pihenő időt kötelesek engedni. Azokban a községekben és városokban, amelyekben hétfőn hetivásárt tartanak, a mészárolok és hentesek a hétfői nap délelőttje helyett hétfő déli tizenkét órakor kezdődő fólnapi pót pihenőt kötelesek vasárnap foglalkoztatott alkal
