Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-09-28 / 40. szám
XXVIII. évfolyam 40-ik szám Békés- III vármegye Hivatalos Lapja Megjelenik hetenkint egyszer Szerkeszti: Dr. PANCZEL JÓZSEF, várm. aljegyző, tb. főszolgabíró. Kiadja : A vármegye alispánja Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország 1 66—-1^25/ehh szám. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyéiről és a^május havi közgyűlés óta tett nevezej^bb intézkedésekről szóló jelentésempt'az 1886. évi XXI, t.-c. 68. §-ának ^✓'fjontja értelmében a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy, A közegészségügyi visznnyok az előző év hasonló időszakához viszonyítva nem voltak kielégítők, mert a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 480-al volt több. Ezt a számszerű emelkedést az okozta, hogy a kanyaró (morbilli) Békéscsaba, Gyula városokban és Doboz, Kétegyháza, Újkígyós, Mezőberény, Orosháza községekben járványosán lépett fel. Különben mig az 1924. évi május hó 1-től szeptember hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 437 e^yén, meghalt 19 (4%), addig az 1925. évi május hó 1-től szeptember hó 1-ig terjedő idő alatt heveny fertőző bajban megbetegedett 917 egyén és meghalt 26, vagyis 2%. A jelentést magában foglaló időszak alatt a heveny ragadós bajok közül előfordult : a) diphteria 30 megbeteg. 2 halálozás (7%) b) scarlatina 21 » — » (0%) c) kanyaró 726 » 6 > (0.8%) djhasihagymáz 60 megbeteg. 5 halálozás(8%) e) vérhas 33 >10 » (30%) f) szamárköhögés 38 » 3 » (9%) g) bárányhimlő 4 » — » — h) módosult himlő 1 > — > — i) váltóláz 3 > — » — j) járványos agy- és gerincvelő gyuladás 1 ___» — » — Ös szesen 917 » 26 » (2%) Az ismertetett adatok szerint az uralkodó heveny fertőző baj a kanyaró volt, mely maga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedések majdnem háromnegyed részét adta, szelíd lefolyás mellett, csekély halálozással. Némi emelkedést mutatott a diphteriá- sok, a szamárköhögések és a vérhas megbetegedések száma, mig a többi fertőző bajok kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. Gyógyító savóval beojtottak 24 diph- theriást a jelentést magában foglaló időszak alatt, akik mind meggyógyultak. Dobozon 6 esetben sikerrel végeztek védőojtásokat. A vármegye területén a védőhimlő ojtási eljárásokat is jobbadán befejezték. Panaszok nem merültek fel. Az ojtó aoyagok minősége mindenütt kifogástalan volt. . , Gyula, 1925. szeptember 28.
