Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-08-20 / 35. szám
241 Kiskorú Szarvas István illetőségi ügyében, ki született Győrött 1924. augusztus 19 ón, szűk ségessó vált édesanyjának Szarvas Vilmának jegyzőkönyvi kihallgattatása Nevezett körözendő feltalálása esetén jegyzőkönyvileg kihallgatandó arra vonatkozólag, hogy a gyermek születésekor hol birt illetőséggel A felvettt jegyzőkönyv ad 3519 — 1925. számra hivatkozással közvetlenül alispáni hivatal Győr címre küldendő. Morvay György békési VII. kér. 9. sz. a. lakos a békési járás főszolgabírója által 623— 1924. nyilv. szám alatt kiállított fegyvertartási engedélyét ismeretlen helyen elvesztette. Meg semmisittetik Vármegyei közérdekű hírek. 14747—1925. ikt. sz — Gádoros község költségvetésének felülbírálása tárgyában a belügyminiszter által kiadott alábbi rendelkezést a városokkal Ó3 a községekkel tudomás, mihez tartás és a költségvetések összeállításánál leendő figyelembevétel végett közlöm Gyula, 1925 évi augusztus hó 11 én. Dr. Daimel Sándor, alispán. M kir. belügyminiszter. Szám 110439—1925 V. A válaszirat száma 9468—1925 Tárgy: Gádoros község 1925 évi háztartási költségvetése. Békés- vármegye alispánjának Gyula. Alispán ur Gádoros község költségvetésének egyes adatait magában foglaló átnézeti kimutatásokat azzal a javaslattal terjesztette fel hozzám, hogy ebben a községben az 1925 évre 80% községi pótadó kivetését engedélyezem. Értesítem alispán urat, hogy a maximálisan 50% bán megállapított pótadó túllépéséről szó egyáltalán nem lehet és a községi háztartás egyensúlyának a megóvása érdekében hatékonyan csak az esetben avatkozhatom be, ha alispán ur a 177200 — 1924 B M. sz körrendelet vonatkozó utasításainak a figyelembevételével szabatos formában megszerkesztett költségvetést mutat be, amelyből magam is meggyőződhetem arról, hogy a községi háztartás egyensúlya a legszigorúbb takarékosság mellett sem biztosit ható és hogy ennél a községnél tényleg rend kívüli intézkedés megtételére van szükség A bemutatott átnézeti kimutatásokat azonban költségvetés gyanánt el nem fogadhatom, mert nem nyújtanak pontos adatokat arra nézve, hogy az előirányzott kiadások mennyiben nem fedezhetők a község törvényszabta bevételeiből, A költségvetés olyképen szerkesztendő meg, hogy az a bevételi és kiadási előriányzatok fel- ölelése után összegszerűen kimutassa a hivatkozott körrendelet 4. szakaszának 3-ik pontjában felsorolt 1925 évi adóalapokat is. A költségvetéshez ezen körrendelet 2 szakasza értelmében csatolandó átnézeti kimutatásban katasztrális holdanként ki kell mutatni, hogy a község tulajdonát képező szántóföldek milyen terjedelműek, azokat milyen feltételek mellett, ki bérli és csa tolni kell a bérleti szerződések másolatait is. A személyi járandóságok előirányzatához egy részletes kimutatást kell mellékelni, amelyben állásonként fel kell tüntetni, hogy az elöljárók és pónztárnokok, községi tisztviselők, rendőrség és szolgák illetményeire és az utóbbiak ruházatára előirányzott összegekből az egyes állásokra mennyi irányittatott elő. Alispán urnák a költségvetés vizsgálatánál a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával kell eljárni s miután a csatolt kimutatásokból nem látom azt, hogy azokat a vármegyei számvevőség átvizsgálta volna, nyomatékosan figyelmeztetem alispán urat, hogy ezen eljárásban a vármegyei számvevőség hatékony közreműködését nem mellőzheti. A számvevőségnek a költségvetést és annak minden mellékletét szabályszerű vizsgálati záradékkal kell ellátni. A vizsgálat egész vonalán követendő irányelv az, hogy előirányozni csak olyan tételokot lehet, melyek igazolva vannak, feltétlenül kötelezők a községekre és amelyeknek felvétele elódázhatatianul szükséges. Már az átnézeti kimutatásból is megállapítható azonban, hogy e tekintetben egyes elő irányzott tételek a tárgyilagos bírálatot nem állják meg. így a kiadások 1. rovaton a törlendő adók pótlására beállított 50 koronát a költségvetésből törölni kell, mert e címen előirányozni mit sem lehet. A kiadások 2. rovatából vagyis a személyi járandóságokat feltüntető átnézeti kimutatásból nem állapítható meg, hogy a község alkalmazásában rendszeres fizetés élvezete mellett, mint pónztárnok, elöljárók, tisztviselők, rendőrök és szolgák, hány egyén vau alkalmazásban. Ellenben az ezen kimutatáshoz mellékelt 21. kgy. 1246—1924. számú képviselőtestületi határozatból kitűnik, hogy a két községi jegyző ós^ a két segédjegyzőn kívül a község terhére még egy községi biró, egy albiró, egy adószedő esküdt, egy pónztárnok, egy községi közgyám, három községi esküdt, egy rendőr tizedes, három közrendőr, egy községi szolga és egy községi kertész, összesen 14 egyén részére van rendszeres fizetés előirányozva. Annak előrebocsátása után, hogy ezt a 14 főből álló személyzetet egy 4500 lélekszámmal biró község szolgálatában túlságos nagy tehernek tartom, megállapítom, hogy a községi biró, albiró közgyám és a három községi esküdt ró szére fizetés csak az esetben irányozható elő, ha erre a község törvényszabta bevételeiből a háztartás egyensúlyának a veszélyeztetése nélkül képes. A rendőrtizodjsi és a három rendőri állás, ha a háztartás egyensúlya máskép fenn nem tartandó, megszüntetendő annál is inkább, mert a községben csendőrőrs van, és a közbiz tonság ellátása elsősorban ennek a feladatát képezi. Az őrs esetleges megerősítése pedig a községre nézve költség többlettel nem jár. A községi kertész fizetésére előirányzott összeg a várható bevételek nettó összegére szállítandó le, mert a faiskolának önmagát kell fenntartania, annak üzembentartása a községre teherként nem hárulhat.