Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-08-20 / 35. szám
XXVIII. évfolyam Gyula, 1925. augusztus 2ö// 35-ik szám Békjés- Ifft? vármegye Hivatalos Lapja Megjelenik hetenkint egyszer Szerkeszti: Dr. PANCZÉL JÓZSEF, várm. aljegyző, tb. főszolgabíró. Kiadja: A vármegye alispánja Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország l III. Általános jellegű, de további intézkedést nem á énylő rendeletek. igi község elöljáróságánaky 5. ikt. sz. — Zárszámadások (köz- ■ A községek pén^/es vagyon- yszini vizsgálataiból kifolyólag hozzám tett jelentésekből, szükségét látom annak, hogy addig is mig belügyminiszter ur a községi vagyonkezelésre vonatkozólag irány szabályrendeletet ad ki, a háztartási és egyéb alapok évi kezelési eredményének elszámolását szabályoz zam. Ezért elrendelem, hogy mindenféle alap számadása a tárgyévet követő év julius hó 10-ig hozzám be terjesztessenek. Azon járások községei, ahol még járási számvevő működik, számadásaikat ugyanezen időpontig a járás főszolgabirájá- hoz terjesztik be. A háztartási (korábban közpónztári) alap számadása, a költségvetésnek megfelelő címek, fejezetek és rovatok szerint történjék. A számadási főkönyv, a költségvetésnek megfelelő minden fejezete külön-külön zárandó le A lezárás alatt nemcsak az előírás, lerovás és hátralék megállapítása értendő, hanem a költségvetésben adott hitellel való összehasonlítás is Lezárás előtt minden fejezet, minden tétele megvizsgálandó, arra nézve, hogy a bejegyzett tételek valóban oda tartoznak-e. Ha oly bejegy zés találtatott, mely más fejezet javára, vagy terhére írandó, lezárás előtt átviendő a megfelelő helyre. Ez esetben természetesen, a főkönyv mindkét elszámolási lapjára hivatkozni kell. Addig is mig a pótutalványozási időszak országosan szabályozva lesz, engedélyt adok arra, hogy a naptári (költségvetési) évet meghaladóan, de a költségvetési évben felmerült költségek, a következő óv első 14. napjában, — • az előző óv terhére — utalványoztassanak. Ezen u'alványozások, a tárgy óv számadási főkönyvébe előírásként bejegyeztetnek. Miután az ily tételek a költségvetési évben nem rovattak le, az óv végén hátralékként fognak jelentkezni. Például: ha az 1925-ik óv augusztus hó 2 án megrendelt Íróasztal csak 1926-ik óv január 10 ón adatik át s számláztatik, miután az Íróasztal ára az 1925. évi költségvetésben fedezetet lel, a pótulványozási időszak pedig még nem tett el, az Íróasztal ára az 1925-ik óv terhére utalványozandó. Ez esetben az utalvány az 1925 ik évi számadási főkönyvbe jegyeztetik be. Innen mint hátralék vitetik át az 1926 ik évre, ahol az 1926 ik évi napló alapján nyer lerovást. A fentebb leírtakból kitűnik, hogy a számadási főkönyvbe előbb kell az utalványokat bejegyezni, mint ahogy azok foganatosíttatnak. A pénztár által csakis feljegyzési utalvány foganatosítható. Ezzel az eljárással a hiteltullópós megakadályoz- tatik. A számadási főkönyvbe a hitel bejegyezve lóvén, az folytonosan ellenőrizhető. Az utalványozással a hitel már felhasználtatik, nem kellék az, hogy az utalvány alapján a fizetés teljesítessék is. A jövőben ezen eljárás követendő, mert a költségvetésben adott hitelek hatásosan csak igy ellenőrizhetők. A számadási főkönyv mellékkönyvekónt berendezendő az állandó illetmények számfejtőkönyve. Ily könyv berendezését és ennek rendszere szerinti elszámolást, már az 1925-ik évre megkövetelem. Az illetmények számfejtőkönyvóbe minden alkalmazott részére külön lap nyitandó. A számlalap tárgyrovatán feljegyzendő a számlán megnevezettnek évi összes járandósága, tehát nemcsak a készpénz, hanem a természetbeni járandóság is. A folyó évben, a már teljesített fizetések a napló alapján Írandók be, jövőre pe- d'g a kiadandó összeg a megfelelő hasábba havonként a számfejtés alkalmával jegyzendő be. A levonási részben, a levont összeg természetének megfelelő hasábban feltüntetendő a / *
