Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-07-16 / 30. szám
— 210 Mária és Seressné Erdős Paula békéscsabai állami tanítónőket és özv. Békéssiné Titl Emilia csorvási állami óvónőt B. listára helyezte, Loos Lipót gyulaeperjesi B. listára helyezett állami tanítót tényleges szolgálatba visszavette. Goldbecher Tóbiás gyulai állami, Varga János és Király Dávid békési, Lázár István és Fekete János füzesgyarmati ref., Székely Lajos gyulai rom. kath, Nagy Mihály békési községi tanítókat és özv. Tabakovitsné Molnár Ilona gyulai állami óvónőt nyugdíjazta és tanítói pályán eltöltött buzgó és hosszú szolgálataikért Király Dávid békési ref., Székely Lajos gyulai róm. kath. és Nagy Mihály békési községi tanítóknak a vall.- és közöld, miniszter elismerését fejezte ki. A gyulai egyesületi polgári fiúiskola IV. osztályának 1924—25. tanévre a nyilvánossági jogot a miniszter engedélyezte s ugyancsak engedélyt adott a csorvási róm. kath. iskola 7-ik tanítói állásának betöltésére is. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az elemi iskolák részére egy uj tantervet adott ki. Az uj tanterv a jövő tanév elején lép életbe. Külön tantervet állapított meg az osztott és külön az osztatlan iskola részére. Az uj tantervek közös vonása, hogy a nagyszámú tantárgyakat fokozatosan kevesebb tárgykörbe csoportosítja s a gazdasági és egészségtani ismereteket is kiemeli. A vármegyei árvaszék kimutatása szerint a folyó év II. negyedévében hadiárva 6525. Gyula város árvaszékének kimutatása szerint gyámhatóság alatt áll 3087 kiskorú és 78 gondnokolt. Hadiárva 330. A vármegyei tiszti főorvos jelentéséből. A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva annyival jobbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 347-el volt kevesebb. Ezt a nagyobb apadást az okozta, hogy a vármegye több községében járványosán fellépett kanyaró részben megszűnt, részben szünőfélben van. A heveny ragadós bajok közül mégis a kanyaró volt az uralkodó, amely valamenyi fertőző bajban történt megbetegedésnek 5/6-át adta. Elterjedése szűkült, amennyiben csak Gyulán, Békéscsabán, Kétegyházán fordult elő halmozottan. Lefolyása igen szelíd, halálozási százaléka alig haladja meg az 1%-ot, a többi fertőző bajok kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. A halva szülöttek száma 12 volt, az elvetéléseké pedig 39. A törvényhatósági állatorvos jelentéséből. Az állategészségügyi viszonyok a lefolyt junius hóban kielégítők voltak, de az előző hónaphoz viszonyítva annyival kedvezőtlenebbek, mert a hivatalból jelentendő ragadós állat- betegségek nagyobb számban merültek fel. Nemzetgazdasági szempontból örvendetes jelenség, hogy a vármegye területéről külföldre, főleg Ausztriába, Schweitzba és Németországba irányuló állatforgaloin megindult. Az elmúlt junius hónapban a vármegye területéről 760 szarvasmarha, 63 ló, 217 juh, 219 hízott sertés szállíttatott ki. A gazdasági felügyelő jelentéséből. Az általánosságban 100 milimétert is meghaladó esőzés a termés kilátásokat az elmúlt május havával szemben határozottan javította, úgy a gabonaféléknél, mint a kapásoknál. A következő átlagtermések várhatók kát. holdanként: repcéből 300, búzából 660, rozsból 739, árpából 580, zabból 460 kilogramm, tengeriből jó, cukor- és takarmányrépából jó, burgonyából pedig közepes termés várható. A fértínapszátn junius hóban átlagosan 60 — 80 ezer korona volt, az aratási férfinapszám pedig átlagosan 25 kilogramm búza és élelmezés. A földbirtokrendezési eljárás junius hó folyamán Öcsöd községben lett lefolytatva. Öcsöd község volt egyedüli község a vármegyében, ahol a földbirtokrendezési tárgyalás még nem nyert befejezést. Az öcsödi földbirtokrendezési tárgyalás befejezésével most már a vármegye összes községeiben meg van a megváltásra, illetőleg a földhözjuttatásra vonatkozó javaslat. Remélhetőleg az ősz folyamán az összes községekben birtokba lesznek adhatók a megváltott területek a földhözjutta- tottak részére. Földbirtokrendezési póteljárás folyt Gyoma és Endröd községekben. A marokkói sáska nagyobb mértékben Gyoma község csudaballai és Fiizesgyarmat bucsatelepi határrészén lépett fel. Az irtás mindkét helyen a m. kir. rovartani állomás vezetése és irányítása mellett történt. Gyoma község csudaballai részén a sáskairtási munkálat, a sáskák mintegy 80° '0 ának elpusztítása folytán, kielégítő eredménnyel járt, mig a bucsatelepi irtási munkálatok, a 30 drb. irtógép késedelmes érkezése miatt, gyenge eredménnyel végződött. A marokkói sáska irtási munkálatainak költségeire 152 millió koronát utalt ki az alispán kezeihez a földmivelésügyi miniszter, amelyből mintegy 100 millió K használtatott fel. Az olasz sáska Vésztő, Szeghalom, Körösladány, Gyoma, Köröstarcsa, Mezö- berény, Békés és Doboz községek határában
