Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-07-09 / 29. szám

- 199 — Ugyanakkor a törvényhatóság, épen a Beniczky-féle kísérlettel kapcsolatosan, okta­lan és gonosz politikai kisérletnek minősiti azt az eljárást, mely megbontani kívánja a magyar hagyományos szellemet. A magyar nemzet az államfő személyét mindenkor a napi politika fölé helyezte és méltóságát kivette és tiszteletével magasra helyezte a politika kavargó porfelhője fölé. Alantas indulatok rabja tehát az, aki kísérletet tesz e hagyományos érzés meg­bontására. Törvényhatóságunk a leghatáro­zottabban tiltakozik minden olyan eljárás ellen, mely egy évekkel ezelőtt történt, két­ségtelenül a törvény teljes szigorát érdemlő, de lélektanilag a forradalmi idők erkölcs­romboló hatására visszavezethető bűncse­lekménnyel kapcsolatban, az Államfő sze­mélyét a politikai torzsalkodás szennyes hullámaiba belevonszolni, sőt egyenesen meggyanúsítani igyekszik. A törvényhatóság rámutatni kíván arra, hogy mikor az ország a pusztulás lejtőjére jutott, mikor a bolsevismus megásta a nem­zet sírját és amikor a páratlan nemzeti ka­tasztrófa veszedelme a végső kétségbeesésbe juttatta a nemzetet, mikor nem volt senki, aki kivezesse az országot szomorú helyze­téből, éppen a Kormányzó Ur 0 Főméltó­sága volt az, aki oda állott a nemzet élére ezt visszaterelte történelmi hivatásának má­sodik ezeréves pályája felé. Az ő személye a legfőbb pillére az uj nemzeti életnek; az ő egyénisége az az alap, melyen kiépül­het a régi Magyarország. A törvényhatósági bizottság tehát a Kormányzó Ur 0 Főméltósága iránt tánto­ríthatatlan hódolatát és rendíthetetlen hűsé­gét fejezi ki és tudomásul veszi, hogy Bé­késvármegye képviselői az országos tisztelgő küldöttségben résztvettek és ezáltal a hó­dolatnak és hűségnek méltó kifejezést adtak. Erről a Kormányzó Ur 0 Főméltósá­gát Kabinetirodája utján hódoló táviratban, a m. kir. Miniszterelnök urat, valamint a Magyar Nemzetgyűlést pedig feliratban ér­tesíteni rendeli. Elrendeli egyúttal, hogy az indítvá­nyozó beszéde a közgyűlés jegyzőkönyvébe szószerinti szövegben felveendő s a jegyző­könyv a Hivatalos Lap utján a törvényha­tósági bizottság összes tagjainak elküldendő. A törvényhatósági bizottság a határozati javaslatot az általános tetszésnyilvánulás zaja III. között lelkesen fogadta és annak a Kormányzó Ur személyére vonatkozó részét felállással hallgatta. Elnöklő főispán ennek alapján az előadott határozati javaslatot egyhangúlag ha­tározat érvényére emelte és az ünnepi hangu­lat kifejezéseként a közgyűlést 15 percre fel­függesztette. A szünet letelte után elnöklő főispán a közgyűlést újból megnyitja és felhívja az elő­adókat a tárgysorozatba felvett többi ügyek­nek előadására. Kmft. I)r. Konkoly Tihamér, várrn. főjegyző. Gyula és Békéscsaba r. t városokban a létszámcsökkentés végrehajtása tárgyában hozott bizottsági, illetőleg képviselőtestületi határozatok jóváhagyása tárgyában a belügy­miniszter 292—1925. sz. rendeletével Gyula város határozatát tudomásul vette. Békés­csaba városában a határozatot a következő észrevételekkel veszi tudomásul. Egy tanács­noki és egy árvaszéki ülnöki állás megszünte­téséhez, mivel ezekre az erősen fejlődő város közigazgatásának zavartalan ellátása érdekében feltétlenül szükség van, nem járul hozzá, az az idézett határozatoknak az említett állások megszüntetését kimondó részeit hatályon kívül helyezte. Kimondotta azt is, hogy az ezen állásokat betöltő tisztviselők a létszámcsökken­tésre vonatkozó jogszabályok alapján nem vonhatók végelbánás alá, mert ennek csak ak­kor lehet helye, ha egyúttal az illető tiszt­viselő állása is megszűnik. A képviselőtestület határozatának a szervezési és ügyviteli szabály­zatot érintő rendelkezései törvényhatósági jó­váhagyást igényelnek. (12639—1925. alisp. szám.) Uj gyógyszerár Békéscsabái!. K. Felker Lajos tulajdonát képező »Páduai szent Antal* cimü gyógyszertár folyó évi julius hó 1-én, Szarvasi-u. 21. szám alatt hivatalosan meg­nyittatott és a forgalomnak átadatott. (13000 —1925. alisp. szám. A mezőberényi „Alföldi Szövőgyár R*t.“ kibővítése részére a kereskedelemügyi minisz­ter 71441—1925. sz a. az 1907. évi III. t.-c. 1. §-ában meghatározott állami kedvezménye­ket az üzembehelyezés napjától, vagyis 1924.

Next

/
Oldalképek
Tartalom