Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-04-16 / 16. szám
— 118 — ravatalra pedig a vármegye nevében koszorút helyeztem. Örömmel emlékezem meg arról, hogy Papp Károly gádorosi főjegyző, 25 éves közhasznú munkásságának méltó elismerése gyanánt, ne- gyedosztályu polgári érdemkeresztet nyert, melyet a vármegye főispánja, kiküldöttem kíséretében, ünnepélyes képviselőtestületi közgyűlés keretében nyújtott át a kitüntetettnek. A községek életében előfordult változásokat illetőleg jelentem, hogy Pain Károly ujkigyósi főjegyző, ki 37 éven át szorgalommal és lelki- ismeretesen teljesítette községe érdekében kötelességét, a múlt hóban elhalt. Ugyancsak elhalt Bartyik Mátyás békési főpénztári ellenőr, ki 10 éven át szolgálta hűséggel községét. Az ujkigyósi iktató-irnoki állásra Hegedűs Lajost választották meg, Körösladány községben az újonnan zzervezett községi irnoki állásra R Papp Gyulát és GerŐcs Piioskát megválasztották. Szentetornya községben a községi képviselőket újraválasztották. A közadók kivetése, kezelése és behajtása tekintetében érdemlegesebb észrevétel csupán Gyulán és Békésen merült fel Gyula város polgármestere az adóbefizoté sek lényeges csökkenéséről számol be, ami valószínűleg nem helyi tünet. A békési főszolgabíró viszont az adóügyekkel kapcsolatban a kir. pénzügyigazgatóságnak, bizonyára felsőbb helyről jött utasításra kiadott ama rendelkezéséről tesz jelentést, mellyel a forgalmi adó kezelése körül a községi ügyviteli szabály zat rendelkezéseit mellőzve, az autonóm testület kifogása ellenére, a forgalmiadó kezelést uj alapokra helyezte. Jelenti a főszolgabíró, hogy a pénzügyigazgatóság állandóan forgalmi adóhivatalnak nevezi, ezt a különben a község által szerződéses viszony folytán felállított ügyosztályt; ezzel külön levelez- külön iktatóvezo- tését rendelte el; a kinevezési jogot, a fizetések megállapítását magának tartja fenn A pénzügy igazgatóságnak a községi közegek felett az adókezelési törvényekben gyökerező rendbirságolási joga, az autonóm közegek felett amúgy is tagadhatatlanul széleskörű imperiumot biztosit, azon bán a szóban levő esetben az autonóm testület főleg azt vitatja, sőt sérelmezi, hogy az egységes iktatásra, az ügy és iratkezelésre megállapított szabályok fólretételóvel a községi ön- kormányzatban önálló adminisztráció vezettetik be. E tekinteiben azonban a magam részéről külön javaslatot ezúttal nem teszek, mert a köz ség és pénzügyigazgatóság között felmerült kontroverzia, az erre illetékes hatóságok felügyeleti elbírálás alá kerül. Az alispáni jelentésnél Ambrns Sándor bizottsági tag szólalt fel és bejelentette a bizottságnak, hogy Gyula városa a számvevő aláírásával a Megyeház utca és a Városház-utca ház- tulajdonosainak egy felszólítást kézbesittetett, melyben az illetőket utcaburkolati költségek címén 12 — 100 millió koronának záros határidőn belül való befizetésére szólította fel. Felkéri a vármegye alispánját, hogy ez ügyben adjon felvilágosítást és a szerinte törvénytelen kivetések megsemmisítése iránt intézkedjék. A vármegye alispánja az útburkolási munkákra vo- kákra vonatkozóan tájékoztatva a bizottságot kijelentette hogy a város által vállat költségek mikénti biztosításáról — m nthogy ez külön elbírálás alá tartozik — ez idő szerint részletes tudomása nincs, az ügyet meg fogja vizsgálni, addig is azonban, míg a kivetés jogalapjának kérdése az ez idő szerint felebbezés alatt álló városi építkezési szabályrendeletnek a belügyminiszter által leendő felülbírálása folytán el fog döntetni, a konkrét kivetések végrehajtását fel fogja függeszteni. Az ügyre vonatkozólag a törvényhatóság megbízásából Gyula városában a tárgyalás vezetésével megbizott dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző adott a kérdést részleteiben ismertető felvilágosítást, mely után a kérdést felvető Ambrus Sándor bizottsági tag és a bizottság a vármegye alispánjának bejelentését megnyugvással tudomásul vette. Az alispáni jelentésben is megemlített Békés községi forgalmi adókezelésre vonatkozólag tett pénzügyigazgatói intézkedéseket dr. Török Gábor bizottsági tag tette felszólalásában kritika tárgyává s hangoztatta, hogy a szóban forgó pénzügyigazgatói rendelkezések nemcsak a községek önkormányzatát, hanem a forgalmi adó kezelés átvállalása tárgyában az államkincstárnak a községekkel kötött szerződését is egyoldalúan megsértik, miért is kérte a közigazgatási bizottságot, hogy ebben az ügybon minden elejével támogassa a községek jogos érdekoit. A pénzügyigazgató válaszában (amint az a jövő lapszámban közlendő jelentésében is részletesen bennfoglaltatik) intézkedéseinek elengedhetetlen szükségszerűségét és törvényességét bizonyítva, kérte, hogy a bizottság ez ügyben minden intézkedést mellőzzön, azért is, mert a sérelmezett intézkedések törvény alapján kiadott miniszteri rendeletén alapulnak s az ellen a közigazga ási bizottság nem járhat el. Ambrus Sándor felszólalásában azon véleményének ad kifejezést, hogy felírni a törvény értelmében a törvényes miniszteri rendeletek ellen nem a közigazgatási bizottságnak, hanem a törvényhatósági bizottságnak van joga. As alispán felszólalásában kifejti, hogy
