Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)

1925-03-05 / 10. szám

81

A határozat értelmében az iinndpi beszédek szövegét lapunk legközelebbi számában fogjuk közölni.

K törvényhatóság! bizottság folyó óv! február hó 28 Ik! rendes közgyűlését délelőtt 10 órakor nyitotta meg a vármegye főispánja. A vármegyei Hivatalos Lap 1925. évi 8. számában közölt tárgy- sorozatban felvett ügyeket, valamint az állandó választmány üléséig előkészített 119 ügyet kivétel nélkül az alispáni, illetőleg az állandó választmányi javaslatoknak megfelelően fogadta el a törvényhatóság. Ott, abol ennek szüksége felmerült, az elnöklő főispán és az ügyeket előkészítő alispán a felvilágosításokat, tájékoztatásokat megadták, úgy hogy vita egyáltalában nem is volt s az összes ügyeket letárgyalva délelőtt negyed 12 órakor már vége volt a közgyűlésnek.

Megemlítjük, hogy dr. Cs. Varga Antal a jövedelmi és vagyonadó kivetéseknél a házingatlanokat terhelő adókivetést általában sérelmesnek találva, összehasonlító számadatok aiapján a kivetés revízióját szükségesnek tartja. Indítványára elhatározta a törvényhatóság, hogy az indítványt a vármegyei közigazgatási bizottsághoz átteszi.

Békésvármegye terüieinagyobbodása Csa- nád—Arad és Torontál közig, ideiglenesen egyesített vármegyék, valamint Békesvármegye kölcsönösen hozzájárultak ahhoz, hogy az Arad- megyétől elszakított Gyulavarsánd és Fekete- gayarmat községekhez tartozott, azonban a békeszerződés értelmében Magyarországnak maradt területek és pedig, a gróf Almásy Dénes tulajdonátképező 1626 hold Galbács nevű és a József kir. herceg tulajdonát képező 173 hold Bedöszeg nevű területek a Békésvármegye terű létén fekvő Gyulavári községhez átkebeleztosse- nek. A két törvényhatóságnak ezt a megállapodását a belügyminiszter 256414—1924. III. számú rendeletével jóváhagyta és a szóbanlevő területi átcsatolásokat az 1886: XXII. t.-c. 148. § a értelmében engedélyezte így Békésvármegye eredetileg 637815. kát. hold területe ezidöszerint már 639614 kát. hold.

Ittemlitjük meg, hogy Török Mátyás és társai, hasonló helyzetben levő 106—hold területű ingatlanaiknak szintén kérték Gyulavári községhez való átcsatolását. Ebben a kérelemben még döntés nincs. (4110—1925. alisp. sz.)

Községi orvosi lakások építéséhez a népjóléti miniszter a községek részére a legszükségesebb esetekben s a miniszter által megállapítandó összeg erejéig, a 7170—1924. M. E. sz. rendelet értelmében, a Pénzintézeti központ utján, kölcsönt kíván biztosítani. A vonatkozó adatokat 30 nap alatt kell a vármegye alispánjának a miniszterhez felterjeszteni. (3984 — 1925. alisp. számnál 14823-1925. I. a. N. M. M. rend.)

A gazdasági irányú továbbképző (Ismétlő) iskoláknál a gazdasági tantárgyak tanításával megbízott tanítók óradijainak megállapítása és biztosítása tárgyában a vallás és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg 5311—1925 VII. sz. alatt körrendeletét adott ki a közig, bizottságok részére, melyben a gazd. népiskolai tanítói tanfolyamot végzett tanítók, — valamint azon tanítók, kik ilyen tanfolyam végzése nélkül 1924. julius hó 1 előtt végleges tanítói jogosítványt nyertek, — óradiját heti egy tanítási óra után évi 40 aranykoronában; ideiglenesen alkalmazott népiskolai tanítók részére, kik tanfolyamot nem végeztek heti 1 óra után évi 30 aranykorona óradijat állapítottak meg. A fenti dijak csak szaktanitásért engedélyezhetek. Ezen óradijak nyugdíjba be nem számíthatók. Az óradijak 1924—25. tanévtől kezdődően esedékesek, Ezen óradijakat úgy a községi, mint az állami iskolákkal kapcsolatos gazd. továbbképző iskoláknál a községek tartoznak viselni és féléves előleges részletekben az iskola pénztárába befizetni Az igy előálló kiadások költségvetósileg biztositandók. Kivételesen és a fedezethez képest a vallás és közoktatásügyi miniszter az erre rászoruló iskoláknak az óradijak kiegészítéseként államsegélyt engedélyezhet. Ez iránti kérvények bezárólag folyó évi április 15 ig a kir. tanfelügyelőkhöz adandók be.

Nagysulyt helyez a miniszter arra, hogy mindott, ahol a lakosság túlnyomó része föld- miveléssel folgalkozik, önálló gazd. népiskola hiányában az ismétlő tanköteles korban levő gyermekek gazd. tanításáról gazd. irányú továbbképző (ismétlő) iskolák felállításával gondoskod janak a községek. (818—1925 kb )

A rém Katii, parbértermészelfi szolgáltatások kezelése ügyében a belügyminiszter 105283—1925. számú rendelete szerint a párbértermészetü szolgáltatások iránt a lelkész és hivek között a közig hatóságok közreműködésével létesítendő megegyezéseknél az egyéni szolgáltatások az együttesen kezelt közszolgáltatások közé tartoznak. A szolgáltatás összege aranykoronában állapítandó meg, kivetése, beszedése, behajtása a községük által közadók módjára történik. Az együttesen kezelt közadók címén befolyt bevételből az érdekelt hatóságok a mindenkori szállítás alkalmával az előírás arányában részesednek. A község a nála befolyt összegből a megosztási kules arányában a párbérszolgáltatásokra eső részt a lelkésznek való kiszolgáltatás céljából visszatartja és a lelkésszel idevonatkozólag létesített megegyezéshez1' képest havonkint vagy más részletben fizeti ki. (4109—1925. alisp. szám.)