Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-03-05 / 10. szám
XXVIII. évfolyam Gyula, 1925. március 5. lO-ik szám varmegye Hivatalos Lapja Megjelenik hetenkint egyszer Szerkeszti: Dr. PÁNCZÉL JÓZSEF, várm. aljegyző, tb. főszolgabíró. Kiadja: A vármegye alispánja Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország ! II. További intézkedést igénylő rendeleiek. Járási föszoU/bbirák. Polgár mester eky' ad 2510^f925. ikt. sz. —.Kézyrfiíog üzletelt fokozottaffasellenőrze'se — A mLdfír. kereskedelemügyi miniszter ur alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett azzal közlöm, hogy az I fokú iparhatóságok a hatóságok területén levő kézizálog üzleteket havonként egyszer vizsgálják meg, de jelentést hozzám csak akkor tegyenek, ha a vizsgálat eredménye alapján, vagy egyéb okból kibágási feljelentést tettek, amikor a jogerős bírói Ítélet az ügy befejezése után szintén beterjesztendő. Gyula, 1925. évi február hó 24 ón. Dr Daimel, alisnáín. M. kir. kereskedelemügyi miniszter. 947^—1924 XIV. sz. Valamennyi II od fokú iparnatóságnak Budapest székesfőváros tanácsa kivételével. A jelenlegi nyomasztó gazdasági viszonyok következtében a kézizálog kölcsönöket igénybe venni kényszerülők száma mindinkább megnö- vekedvén, a háborút közvetlenül követő időkben úgyszólván teljes tétlenségre utalt -kézizálog kölcsön üzletek forgalma nagy fellendülést mutat. Ez a körülmény, valamint az a tény, hogy pénzünk állandósulása következtében a tőkéknek kózizálogkölcsön céljaira való kihelyezése előnyös üzletnek kínálkozik, számos eddig a gazdasági élet más ágában működő vállalkozást arra indított, hogy kézizálog kölcsönök nyújtásával üzletszerüleg foglalkozzanak, anélkül, hogy erre a kézizálog kölcsön ügyletről szóló 1881. évi XIV. t.-c. 1. szakasza értelmében szabályszerű iparhatósági engedélyt nyertek volna és hogy az idézett törvényben előirt és a kézizálog üzlet folytatásához szükséges feltételek birtokában lennének. Minthogy az ilyen vállalkozásoknál — a k.llő ellenőrzés hiánya miatt — meá van a lehetőség az azokat igénybevevők érzékeny megkárosítására amely lehetőség sociális szempontból igen nagy veszélyeket rejt magában s minthogy másfelől az ilyen vállalkozások főleg azért számíthatnak a közönség felkarolására, mert a zálogba vett tárgy tényleges értékéhez viszonyítva aránylag magas kölcsönöket nyújtanak a minélfogva — dacára annak, hogy az engedéllyel biró hasonló vállalatoknál kedvezőtlenebb feltételek mellett szolgáltatják a kölcsönt, az ilyen vállalatokkal szemben is sikerrel vehetik fel a versenyt, megfelelő rendszabályokkal feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy azok működése egyszer s mindenkorra lehetetlenné tétessék. A most előadottakra való tekintettel tehát felhívom Címet, utasítsa a hatósága területén működő I. fokú iparhatóságokat, hogy az 1881. évi XIV. t.-c 10 § a értelmében kézizálog üzleteket és azok üzleti könyveit havonként legalább egyszer vizsgálják meg, ennek megtörténtét az üzleti könyvbe jegyezzék fel és a vizsgálat ered ményéről Címnek esetről esetre jelentést tegyenek. Továbbá utasítsa az I. fokú iparhatóságot, hogy amennyiben akár a most említett ellenőrzés során, akár egyéb módon tudomására jutna, hogy iparhatósági engedély nélkül kézizálog kölcsön ügyletekkel akár pénzintézetek vagy bankok, akár magánosok üzletszerüleg foglalkoznak, az illetők az 1881. évi XIV. t. c. 24. § ában megállapított és az idézett törvény 25. § a értelmében a m. kir bírósagok által elbírálandó kihágás miatt a szabályszerű büntető feljelentést minden egyes esetben haladéktalanul tegyék meg éo az egyes kihágási ügyekben hozandó és jogerőssé vált bírósági ítéleteket hozzám cim utján terjesszék fel. Az ezen ítéletekről szóló jelentések felterjesztését azért kívánom, hogy az 1881. évi XIV.
