Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-02-25 / 9. szám
- 76 Polgármestereit. Községi elöljárók. 3433—^925. ikt. szám. — / rápatrggarak irtása tlrgyában kiadott s a Hivatalos Lap 1923. évi májas 12-iki 19. számában 9713 — 1923 sz. intézkedésemmel közölt 51070—1923. X. A. sz. F. M. rendelet utasitásainak pontos betartására s az irtás gondos ellenőrzésére Címetek figyelmét felhivom. Gyukj 1925. február hó 17. Dr. Daimel Sándor, alispán. III. általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeleteh. Polgármesterek. Községi Elöljárók. 2920—^805. ikt. szám. —^TMiiukásíto^orzó gazdák ^tpmrzási engndélyének kiamsa. — Az alábbi miniszteri rendeletet tudomás, miheztartás s az érdekeltekkel való közlés céljából azzal közlöm, hogy a rendelet értelmében hozzám előterjesztett kérelemhez minden egyes szerződtetett munkás után egy aranykorona |fbiztosíték befizetéséről szóló cekk lap, vagy óvadékképes értékpapír, takarékpénztári könyv stb. csatolandó, mely a toborzogazdának, szerződésbeli kötelezettségének igazolt kifogástalan telje sitése után visszaadatik. Gyula, 1925 évi február 13 án. Dr. Daimel, alispán M. kp?r* földmivelésügyi miniszter. 25293—19^5. VI—1-0. sz. {^/Bókésvármegye alispánjának, Gyula. Folyó évi január 20-án 914, sz. a. kelt előterjesztését a munkástoborzási engedélyek ki- adhatása tárgyában múlt évi december 31-én 39780 szám alatt kelt rendeletemmel adott fel hatalmazáson felül, ezennel felhatalmazom al ispán urat arra is, hogy annak a munkás to- borzónak (előmunkásnak bandavezérnek, bandagazdának, munkásvállalkozónak) aki törvény- hatósága területéről Békésvármegye területén kívüli, más törvényhatóság területén fekvő, gazdaságok részére kíván gazdasági munkásokat toborozni, a szerződtetendő munkások toborzására jogosító engedélyt az 55555—1918. F. M. számú rendeletben szabályozott feltételek, továbbá a szerződtetendő munkások számára, valamint a toborzó anyagi viszonyaira és meg bizhatoságára való tekintettel alispán ur által meghatározandó biztosíték előzetes letétbe helyezése mellett az 1925. évben a saját hatáskörében kiadhassa. Az engedély azonban minden esetben csak úgy adható ki, ha kérelmező a munkások toborzására, illetve szerződtetésére szóló megbízatását, továbbá a toborzandó munkások el szerződési (munka) helye szerint illetékes tör vényhatóság első tisztviselőjének munkásoknak a saját törvényhatósága területén fekvő gazdaságokba leendő szerződtetéséhez való hozzájárulását előzetesen igazolja. Úgy ennek megtörténte, valamint az, hogy a toborzó mely gazdaság (gazdaságok) részére, milyen munkára és hány munkást toborozhat, az engedélyokmányban mindenkor feltüntetendő. Ezen rondeletem alapján kiadott toborzási engedélyekről alispán ur minden esetben hozzám jelentést tegyen. Budapest, 1925. évi február 3- A miniszter rendeletéből : Mayer s k., h. államtitkár. JárásiJtfszolgabirák. ad 1635—192^ ikt. szám f Borhap»smsi kezelési, fofyplfm kihág ősi ügyeklwj-Mjáfasi költségek mikénti mepállapitása. — A m. kir, földmivelésügyi miniszter alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett közlöm. Gyula, 1925. február 16 án. Dr. Daimel, alispán elnök^ M. kir. földmivelésügyi miniszter 54100^-HÍ25. VIII szám. Körrendelet valamenny^vármegye alispánjának, a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitányának és összes kerületek főkapitányainak, mint II. fokú rendőri büntető bíróknak. * Miután a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924. évi IX t -c. életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 62000—1924. F. M. rendeletnek az „eljárási költségek11 megállapítására vonatkozó 83. §-át, az alsófoku közigazgatási hatóságok a legtöbb esetben helytelenül értelmezik, illetve alkalmaz zák, az egyöntetű eljárásnak e tekintetben leendő biztosítása céljából a következőket rendelem el: 1. Ha az eljárás folyamán állami szakközeg (szőlészeti és borászati felügyelő, mint pincefelügyelő) jár el, úgy helyszíni szemle és mintavétel költségei címén minden kihágás esetében 10 a. K., illetve egyéb a törvénybe ütköző kihágás esetén ha mintavétel nem történt 5 a. K Ítélendő meg és fizetendő be a földmivelésügyi tárca javára. Ha ugyanezen közeg bírói tárgyalásra is meghivatik és azon szakértői minőségben részt vesz úgy a bírói tárgyaláson való részvételéért napidijra és útiköltség megtérítésére van igénye, mely a szakközeg benyújtandó költségjegyzéke alapján részére mindenkor megítélendő és közvetlenül kifizetendő. Ha az eljárás folyamán az állami szakközeg nemcsak felettes hatóságának általános rendeletéből vagy külön utasítására jár el, hanem ozenkivül idegen (rendőrhatóság) hatósági megkeresésre is kiszáll, úgy ezen eljárásból eredő költségeinek (napidij és útiköltség) meg- téMtésre szintén igénye van s a bemutatóit költségjegyzéke alapján ezen költségei részért ugyan csak megítélendők és közvetlenül kifizetendők. 2. Ha -fez eljárás folyamán nem állami szakközeg (szőlészeti és borászati felügyelő) jár el, hanem a borvizsgáló szakértő bizottság elnöke, tagjai kiküldött vegyész vagy más szakértő, ez esetben állami eljárási dij címén 10,
