Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1925. január-december (28. évfolyam, 1-53. szám)
1925-02-12 / 7. szám
— 61 A kifuvarozás folyamatban van Tótkomlóson, Gádoroson, Szarvason, Füzesgyarmaton, Békésen. Kétegyhézdn és Gyulán egy két hót múlva indul meg a szállítás, amikor a teherautó kész lesz átjavitás és kiegészítés után munkába áll. A békés—tar hősi útépítésből a földmunka befejezéshez még hátralékos vódgát feljáró töltés munkája volt folyamatban, valamint az ezen töltésen és a vasúttal való keresztezésnél szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések A bizottsági ülésen Ambrus Sándor, dr. Berthóty Károly, dr. Török Gábor és Morvái Mihály b iz. tagok szólaltak fel A teljes ülés befejezése után az albizottságok tartották üléseiket a délután folyamán a fegyelmi választmány tartott ülést a vármegye alispánjának elnöklete alatt. h nyaralóhelyül szolgáié kézségek fejlesztése tárgyában kiadott 230327—1924. B. M. számú körrendeletre a hatóságok figyelmét itt is felhívjuk. A körrendeletben adott, irányelvek és utasítások olyanok, hogy azok nemcsak a vármegyei Kö rösökmenti községek vezetőségét — ahol tudomásunk szerint (mint pl. Körösladányban) óvről- évre állandó nyaraló vendégek szoktak tartózkodni érdeklik, hanem általában az összes alföldi községék fejlesztésénél úgy közegészségügyi, mint közrendószeti és szépészeti szempontokra figyelemmel célszerűen hasznosíthatók. A rendelet a Belügyi közlönyben minden bizonynyal meg fog jelenni s^igy annak részletes ismertetésétől itt eltekintünk. (2820—1925. alisp. szám.) / A községi forgalmi adőbezelők díjazása ügyé ben a vármtgyei közigazgatási bizottság felirt a pénzügyminiszterhez, mert azzal a rendelkezéssel, hogy a pónzügyigazgatóság. mint állami hatóság a községi forgalmi adókezelők díjazását összegszerűen előírja, a közigazgatási bizottság véleménye szerint a községi önkormányzati jo got sérti meg. Egyben kérte a közigazgatási bizottság, hogy a községek forgalmiadó részesedését legalább oly százalékra emelje fel, mint a városoknál. Most a belügyminiszter — a pénzügyminiszter által hozzá áttett feliratra — értesítette a közig bizottságot, hogy a panaszolt pénzügy miniszteri intézkedés a községi önkormányzati jogot nem sérti, mert a forgalmiadé kezelését szabályozó engedélyokirat fenntartja a pénzügy- miniszternek azt a jogát, hogy szükséghez képest, a kezelés hatályossága érdekében intézkedéseket foganatosíthasson. Amennyiben azonban a község a közreműködéséhez fűzött várakozásnak az intézkedések foganatosítása dacára meg nem felelne, a forgalmiadó kezelése a községtől bármikor elvonható. Ha tehát a község nem gyakorolja a forgalmiadé kezelését kellő eredménnyel, a pénzügyminiszter nem tehetne egyebet, minthogy a kezelést a községtől elvonná. Ez pedig az egyes községekre súlyos anyagi veszteséggel járna. Ezért nyúlt a pénzügyminiszter a törvényes felhatalmazás alapján rendelkezésére álló ahhoz az eszközhöz, hogy a kezelés elvonása helyett, a hasznavehetetlen munkaerők kicserélésével, a munkaerők rendes javadalmazásával és a pénzügyi hatóság irányításának kimélyitésével orvosolja a kezelésnél jelentkező súlyos bajokat. Ez a cél s ez az elv érvényesül a 70467—1924. P. M. számú rendelet kiadásával amelynek végrehajtására a 177300—1924. B. M. számú körrendelet 5 § áriak harmadik bekezdése jogi lehetőséget ad. A községi forgalmiadó részesedés felemelése iránti kereiemre a pénzügyminiszter átirata alapján közli a belügyminiszter, hogy arról az állam mai helyzetében szó sem lehet. .A gyakorlat különben azt mutatja, hogy a törekvő,) akadékoskodás nélkül dolgozó községek a mostani részesedési arány mellett is igen nagy összegekre tesznek szert. Szép példája a jó kezelésnek Szombathely városa (községek részesedéséről volt szó ! Szerk.) melynek részesedése ma már több mdliárdra rúg.* (458—1925. kb.) Zálogházuk ellenőrzése A nyomasztó gaz daság,, viszonyok folytan a kézizálog kölcsön- üzlet rk forgalmának nagy fellendülésére tekintettel az ezeket igénybevevő közönség esetleges megkárosításának megakadályozása végeit a kereskedelemügyi miniszter 94724—1924. XIV. sz. rendeletével a 11. fokú iparhatóságoknak meghagyta, utasítsa a hatósága területén működő I. fokú iparhatóságokat, hogy az 1881 évi XIV. t.-c. 10. § a értelmében a kézizálog üzleteket és azok üzleti könyveit havonként legalább egyszer vizsgálják meg, ennek megtörténtét az üzleti könyvbe jegyezzék fel és a vizsgálat eredményéről Címnek esetről esetre jelentést tegyenek. Továbbá utasítsa az I fokú iparhatóságokat, hogy amennyiben bármikópe i tudomásukra jutna, hogy iparhatósági engedély nélkül kózizálog kölcsön ügyletekkel akár pénzintézetek vagy bankok, akár magáuosak üzletszerüleg foglalkoznak, az illetők az 1881 évi XIV. t-c 24. § ában megállapított és az idézett törvény 25. §• érteimében a m kir. bíróságok által elbírálandó kihágás miatt a szabályszerű büntető feljelentést minden esetben haladéktalanul tegyék meg
