Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-12-10 / 49. szám
- 315 — van az Alföldre nézve káros hatású intézkedéseket tenni. Ezek elhárítását kérte a bizottság. A földinivelésiigyi miniszter válaszában arról értesíti a bizottságot, hogy a Kárpát medence vízügyeinek egységes és műszakilag helyes intézése körül felmerülhető kérdések tárgyalására, a trianoni békeszerződés 293. §-a értelmében a külön e célra létesített Állandó VI'ügyi Műszaki Bizottság van hivatva, mely már megalakult s a közel jövőben megkezdi működését. A fent említett és hasonló természetű panaszok a kormány utján ehhez a bizottsághoz lesznek intézendők. Miért is felhívja a miniszter a közigazgatási bizottságot, hogy konkrét esetekben panaszait teljes részletességgel további intézkedés végett hozza tudomására. * Közegészségügy az elninli 2 hóuapbau. A járványos betegségek közül nagyobb mértékben a hasihagymáz és a vörheny fordult elő a vármegyében és pedig a hasihagymáz Doboz és Békés községekben, valamint Gyula városában, a vörheny pedig Kétegyházán. E két betegségben összesen 240 megbetegedés volt és ebből 33 egyén halt meg. Itt említjük meg, hogy hogy a ragadós állatbetegségek közül főleg a lépfene lépett tel nagyobb számban, összesen 8 községben. Egyéb állatbetegség csak szórványosan fordult elő az elmúlt 2 hónapban. Közúti ügyek. A vármegyei utak henge- relési programmjába felvett utak közül eddig 19 km. ut hengerelése nyert befejezést. Többet azért nem lehetett végezni, mert a munkálatok csak egy gőzhengerrel történtek, a másik hengert több mint egy évi javítási idő után csak a napokban kapta vissza a törvényhatóság a m. kir. államvasutak gépgyárából. A vármegyei gyuiai közkórház államosítása. A népjóléti miniszter az összes közkórházi állásokra a pályázatot folyó hó 20-iki határidőre meghirdette. E tényből is következtethető, hogy a közkórház állami kezelésbe való átvétele rövid időn belül végleges befejezést fog nyerni. Az orosházi vasúti állomás kibővítése. Orosháza község azzal a kérelemmel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az orosháza-gádoros szentesi törvénáhatósági köz- utnak Orosháza állomásnál a vasúttal való keresztezésénél a nagyforgalmu közlekedés zavartalan biztosítása céljából, alul- vagy felüljáró létesitessék, illetőleg, hogy az 1920. évi julius hó 7-én Orosházán megtartott közigazgatási bejárás alkalmával erre nézve megállapított terv elejtessék, uj megfelelőbb tervezet- készittessék és ezen tervezet feltételeinek a megállapítása végett uj közigazgatási bejárás tartassák. A kereskedelmi miniszter 92769 — 1923. V. számú válasza most érkezett le a vármegyei közigazgatási bizottsághoz. Ez szerint a miniszter megállapítja, hogy a felüljárónak vagy aluljárónak a község által kérelmezett helyen (az 1241. szelvénynél) való megépítése nem csak, hogy nem ütköznék nehézségbe, hanem az előbb említett bejárásról felvett jegyzőkönyv szerint az 1242—43 számú szelvények közzé engedélyezett felüljárónál sokkal könnyebben volna megvalósítható. A szóban levő építés azonban, minthogy arra az államvasutak hitellel nem rendelkeznek, csak akkor lenne megvalósítható, ha a község olyan értelmű elvi határozatot hozna, hogy nem csak az építési költség felét vállalja és fizeti be előzetesen a szegedi üzletvezetőség gyüjtőpénztárába, hanem az államvasutakat terhelő másik télköltség-összeget is előlegezné az építkezés elő haladásával arányos részletekben, kamatmentesen addig, mig arra a hitelfedezet rendelkezésre fog állni és a kölcsön ily módon visszafizethető lesz.
