Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-24 / 47. szám

29$ ­most megállapította. Ezért vett fel a névjegy­zékbe 213 tag helyett 240-et. Megemlítjük még, hogy a vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzékének össze­állításánál a községi jegyzőknek és tanítóknak kétszeres adóbeszámitási kedvezménye a vonat­kozó törvény szerint nincs, (ilyen joguk csak a községi képviseletben van) ez az oka annak, hogy az ilyen kérelmeket az igazoló választ­mány figyelembe nem vehette. Ugyancsak ezen az ülésen állította össze aa igazoló választmány a folyó évi december 1-én az orosházi Il-ik és szarvasi I és IV- ik kerületben megtartandó megyobizottsági tag- választásra a választók névjegyzékét és pedig az 1914. évi országgyűlési kópviselőválasztók névjegyzékéből kiszedve az illető községi al- kerületben választásra jogosultakat. Ugyan­csak december lén Endrődön is lesz az üresedésben levő megyebizottsági tagságra választás, azonban itt a választók névjegyzé két külön összeállítani az igazoló választmány­nak nem kellett, mert alkerülotek nem lévén, az egész községben választásra jogosultak szavazhatnak. A törvényhatósági bizottság deeember! kőz- gyfilésénokfontosabb tárgyai lösznek még va­lószínűleg az 1924. évi vármegyei háztartási költségvetés és az 1923—24. évi vármegyei köz- nti pótköltségvetés. Az 1924. évi háztartási költ­ségvetés összeállítási munkálatai folyamatban vannak. Eddig tárgyaltatni a vármegyo alis­pánja nem tartotta célszerűnek azért, mert még az 1923. évi háztartási pótköltségvetés sincs ezidőszerint a miniszter által jóváhagyva és az eddigi tapasztalatok szerint az 1924. évi költségvetés sem fog a jövő év harmadik ne­gyede előtt jóváhagyást nyerni. Epén erre te­kintettel — mivel a mai viszonyok mellett az értékek hónapról hónapra nagy változást szenvednek, s igy a költségelőirányzatok té­telei számszerűleg elavulnak, — a jövő évi költségvetés minél későbbi összeállítása cél­szerű és indokolt. Az 1923. évre a közúti pótköltségvetést azért kell készíteni, mert költségvetésileg megálla­pított s a kereskedelemügyi miniszter által 167000000 koronában jóváhagyott szükségleti összeg a változott értékviszonyok miatt a szükségletet távolról sem fedezi. Az igaz, hogy a 167 millió korona megállapítása al­kalmával sem a kereseti, sem a társulati adó — minthogy abban az időben kivetve még nem voltak — nem vétettek számításba- Most már azonban a kereseti és társulati adókból az 50%-os pótadó figyelembe vételével a 167 millión felül még 200—220 millió korona be­vétele lesz a közúti alapnak. Időközben azon­ban, amint az köztudomású, nemcsak a tiszt­viselők javadalma, hanem az anyagok ára, munkabérek stb. oly horribilis emelkedés; mutatnak, hogy az 1923. évre eredetileg már felvett munkálatok végrehajtása, valamint a személyi kiadások 1700 milliót tesznek ki. Ezek szerint több mint 1300 millió korona az a többszükséglet, amiről a törvényhatóságnak gon­doskodni kell. Jóllehet a törvény és a rendelet szerint az 1924, évre is össze kellene állítani a közúti pótköltségvetést, mert hisz a közúti költ ségvetés 1923. és 1924. évre lett a törvényha­tóság által eredetileg is megállapítva, az 1924. évre vonatkozólag azonban nem tesz az alispán előterjesztést a pótköltségvetés megállapítása iránt, mert az a bizonytalan pénzviszonyok miatt csak fölösleges és céltalan munka lenne és még csak megközelítő alapot sem nyújt­hatna a tényleges szükségletre vonatkozólag. A házalókereskedelem revíziója. A tör­vényhatóság azon feliratára, melyben a házaló­kereskedelem, mely ezidőszerint egy 1852. évben kiadott császári pátenssel van szabá­lyozva, — korszerű törvényes revízióját kérte, — a kereskedelemügyi miniszter leirata meg­érkezett, amely szerint az ügy a minisztéri­umban előkészítés alatt áll, mert maga a mi­niszter is fontosnak tartja, hogy a házaló­kereskedelem minél előbb törvényesen ren­dé ztessók. A vármegyei kéményseprési dijak megál­lapítása tárgyában a törvényhatósági bizottság legutóbb úgy határozott, hogy a dijak meg­állapítási jogával élni nem kiván, hanem a vármegyei kéményseprő egyesület kérelmét a dijak megállapítása végett a kereskedelem­ügyi miniszterhez terjeszti fel, annyival is inkább, mert a miniszter a törvényhatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom