Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)

1923-08-18 / 33. szám

- 206 ­KIVONAT Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1923. évi augusztus hó 4. napján tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. 818. bgy. 16095—1923. ikt sz A kereskedelemügyi m kir. miniszter 75392 1923. számú rendelete a szeghalmi úgynevezett gőzmalmi Berettyóhid építéséhez szükséges fe­dezet biztosítása körül, az időközi drágulás foly­tán beállott nehézségekről. Bókésvármegye törvényhatósági bzott sága a kereskedelemügyi miniszteri rendelet ben foglaltakat tudomásul veszi és a maga részéről elismeri annak szükségét, hogy te kintettel az építési költségekhez hozzájárulás tárgyában hozott 5 bgy. 1923 számú határo­zatának meghozatala óta bekövetkezett és a még várható áreltolódásokra, úgy a törvény- hatóság, mint az érdekeltség hozzájárulása buzaórtékben fejeztessék ki Ehhez képest az 1923 év február hó 28-án hozott 5 bgy. 4330—1923 ikt számú határozatának kiegószitósekópen kimondja, hogy az áremelkedések folytán időközben elő­álló többlet építési költségek fedezbetóse cél­jából az eredetileg megszavazott 2 és fél mil­lió korona fixösszegü hozzájárulás helyett a hozzájárulásoknak helyszíni megállapítása napján, vagyis 1922. óv november hó 23 án tőzsdén jegyzett 9200 koronás búzaár alapul vétele melleit 2 és fél millió koronának meg­felelő 272 mótnrmázsa búza hozzájárulást, il­letve a 272 q búzának a kifizetés napján jegy­zett tőzsdei árfolyamon való értőkét szavazza meg törvényhatósági sególykópen Ugyancsak kimondja, a törvényhatósági bizottság, hogy a buzaórtékben megszavazandó hozzájárulásokon felül még szükséges ópitósi költség fedezésére, kereskedelemügyi minisz­ter ur által engedélyezendő további kamat­mentes állami kölcsönnek a kereskedelemügyi miniszter ur által megállapítandó határidő alatt az útalapból való visszafizetésére köte­lezi magát. Ezen határozat mint közérdekű a vár­megyei hivatalos lapban meghirdetendő és utánna jóváhagyás végett a m. kir. kereske- ^ delemügyi miniszter úrhoz felterjesztendő Erről a vármegye alispánja további el­járás végett azzal is értesittetík, hogy a hoz­zájárulásra kötelezetteket a miniszteri rende­letnek megfelelő határozatok hozatalára hívja fel. Kmft. Kiadta: Dr. Már kg, várm. tb. főjegyző. Általános jellegű, de további intézkedést nent igényié rendeletek. 16877—1923 ikt — Olasz sáska szaporodá­sának meggátlása, — Ezt a földm. miniszteri rendeletét másolatban a városi járási és községi hatóságoknak szigorú végrehajtás és ennek el­lenőrzése végett kiadom. Gyula, 1923. augusztus hó 8. Dr. Daimel Sándor, alispán M. kir. Főldmivelésügyi Miniszter. 522323—1923. X A. Bókésvármegye alispánjának. Gyula. Az a jelentékeny károsodás, amely az or­szág főleg alföldi részén a uagy tömegben fel­lépő olaszsáskA folytán a mezőgazdasági terme­lés egyes ágait a folyó évben érte fokozottabb mértékben szükségessé teszi, hogy a jövő évi fertőzés lehető megelőzhetóse végett az okszerű irtás megfelelő előkészithetóse céljából a sáska folyó évi tojáslerakó helyei pontosan megál- lapittassanak Ennek érdekében elrendelem, hogy a helyi hatóságok a mező és hegyőrök utján a legna­gyobb gonddal figyeljék az olasz sáska további magatartását, különösen pedig az esetleges szár­nyas rajok letelepedését és pontosan állapítják meg azokat a helyeket (lucernások töltések, csatornák és utak, de osetleg a gabonatarlók is) ahova az olasz sáska petéit lerakja, továbbá azt, hegy az egyes hatóságok területén az olasz sáska ez évben mikor tojik és mikor pusztul, illetőleg mikor tűnik el. A sáskára nézve kedvező időjá­rás esetében ugyanis ez a rovir szeptember közepéig 6 — 7 is letojhat, amely körülmény a jövő évi fertőzés lehetőségét nagy mértékben emeli. A tojáslerakó helyek könnyen megállapít­hatók, mert a sáska csak forró délelőtti, déli és délutáni időben tojik, ily alkalmakkor nagy tö­megben verődik össze s igen élénk. A nőstény- sáskák a peíelorakásakor a földbe fúrj ik potro­húkat, ember közeledtére pedig csak nehezen tudják azt a földből kiszabadítani. Az olasz sáska könnyen megismerhető, mert őszibarac szinü (rózsaszínű) alsószárnya a tömeges röpülós alkalmával is határozottan észrevehető. III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom