Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-15 / 11. szám
_ ?2 — A vármegye 27 községe közül a forgalmi adó kezelését eddig átvette 18 község. Ezek az elmúlt évből leszámolásokat már előterjeszt-' vén, a befolyt forgalmi adóból a következő jutalékot kapták meg: 1. Gyula beszedett 25,602.026 K-t és kapott 4,340.008 K jutalékot. 2. Békéscsabán 74,364.311 K folyt be, melyből a város 13,208.909 koronát kapott. 3. Gyorna bevétele 5,324.685 K, jutaléka 939,461 K. 4. Orosházán már 34.262.177 K volt a befolyás, jutaléka 5,829.374 K. 5. Békés 7,972.369 K beszolgáltatása mellett 1,429.802 K jutalékban részesült. 6. Szarvasnak már 15,321.481 K bevételével szemben 2,644.201 K volt a jutaléka. 7. Szeghalom 2,064.841 K-ból 344.140 K jutalékban részesült. 8. Körösladány 1.057.066 K-ból 176.178 K-ban kapta meg jutalékát. 9. Füzesgyarmatnak csakis 927.544 K készpénzbevétele ismeretes, a bélyegben való lerovásról nem számolt be és igy jutaléka még nem volt folyósítható. 10. Vésztő 2,004,438 korona bevételéből 342.237 K jutalékot kapott. 11. Köröstarcsa 385.999 K-ból 56.799 K-t kapott. 12. Tótkomlós 6,383.098 K bevételből 798.976 K volt a jutaléka. 13. Csorvás 993.074 K szállítmányból 105.188 K-t kapott. 14. Gádoros 876.044 K-val szemben 146.008 K jutalékban részesült. 15. Öcsöd 971.476 K-ból 177.037 K jutalékot kapott. 16. Kondorosnak 876.301 K bevétele mellett 200.648 K a jutaléka. 17. Békésszentandrás 644.083 K bevételéből 105.237 K-t kapott, mig 18. Mezőberénynek 7,239.485 K bevételéből 1,252.020 K volt a jutaléka. Legyen szabad most már bemutatni a még hiányzó 9 község bevételét is, hangsúlyozván, hogy szakértői kezelés és erélyes ellenőrzés mellétt ezek az összegek többszö- rősökre fokozhatok. Ezek a községek ma még kincstári kezelésben vannak és az ellenőrzést — sajnos — elég hiányosan pénzügyi közegek teljesítették. Ennek ellenére Nagyszénáson befolyt 588.892 K, Szentetornyán 306.582 K, Béfeéssámsonban 301.899 K, Pusztaföldváron 190.148 K, Dobozon 553:057 K, Gyulavári- ban 120,088 K, Újkígyóson 628.817 K, Kétegyházán 647.008 K és végül Endrődön 1,218.118 K. Ezek az adatok is amellett bizonyítanak, hogy akkor, mikor a községek ezután saját erejükre lesznek utalva, mikor háztartásuk fedezetéről maguknak kell gondoskodni, akkor egy ily bevételi forrást kiaknázás nélkül hagyni, megbocsáthatatlan könnyelműség. Az ex-lex, vagyis a törvényenkivüli állapot megszűntével a behajtások kíméletesen ugyan, de állandóan folyamatban vannak, melynek eredményét a következő adatok mutatják: 1. egyenes adóban az elmúlt hónapban befolyt — — 11,171.626 K 2. buzaföldadóban— — — 12,266.696 K 3. jövedelem és vagyonadóban a befizetés — — — 54,527.938 K 4. hadmentessógi díjban — 644 K 5. hadinyereségadóban a befolyás — — — — 499,899 K 6. a fogyasztási adók hozadéka 4,563 799 K 7. a dohányjövedék bevétele 14,173.659 K 8. mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága — — 2,234.383 K 9. a forgalmi adók hozadéka 63,732.546 K az összes bevétel 163,159.190 K Ugyancsak felszólalásra adott okot az állami és törvényhatósági utak leromlott állapota és ezzel kapcsolatban azok jókarban helyezésének kérdése. Az államépitészeti hivatal főnökének felvilágositásai alapján remélhető, hogy a kétségtelenül nehéz helyzet, különösen azért, mert a vármegyének most már kőbányája van, — ez év folyamán lényegesen javulni fog. A megszálló csapatok által az állam- pénztárból elvitt értékek megsemmisítése ügyében többen felszólaltak és ennek eredményéhez képest a bizottság felír a belügyminiszterhez, hogy a lehetetlen és tarthatatlan állapotok gyökeres orvoslás iránt sürgősen kiadandó rendeletében intézkedjék. Annál inkább, mert a megszálló csapatok által elvitt értékek visszaadása iránt kért diplomáciai eljárás kevés eredménnyel kecsegtet és mert az értékek nagy része már bizonyára nincs is meg. A közigazgatási bizottság teljes ülése után az adóügyi és gazdasági albizottság, délután pedig az árvaügyi felebbviteli bizottság tartottak ülést az alispán elnöklete alatt. Orosháza község harmadik kéményseprő kerületének létesítése tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozatot a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 57660—1923. XIX. számú határozatával mm hagyta jóvá. ______ Ny omatott Dobay János könyvnyomdájában, Gyulán 1923.
