Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1922. január-december (25. évfolyam, 1-30. szám)

1922-01-18 / 2. szám

7 / lataikat a „Magyarországi Túrán Szövetség“-gel írásban vagy szóval közölni. írásos közlés esetén igen kérjük tisztelt véreinket, hogy a mellékelt kérdéseket csakis zsinórmértékként tekintsék, csak mintegy ráutaláskónt a Szövetséget érdeklő dolgokra. A feleleteket lehetőleg külön papíron (nem a kérdőíven !) kimerítően és összefüggően kérjük, mindamellett úgy, hogy a keret miatt a szintén értéket képviselhető legigónytelenebb adatok se szoruljanak ki. A „Magyarországi Túrán Szövetség11 előtt nagy célok megvalósítása s ebben hatalmas munka áll. A világháború egy szakaszának elmúltával sok nagy vonalú, általános és szám­talan rószletadatot szükséglünk az előállott uj helyzeteket, felfogásokat illetőleg. A közlekedési eszközök, érintkezési alkalmatosságok lezüllóse folytán hadifogoly véreink személyos, friss tapasztalatai megbecsülhetetlen értéket képvisel­nek, ha egy központba futnak össze, s igy a magyar élet egységes, jó megalapozott irányitá sát lehetővé teszik. Tartsa mindenki nemes feladatainak saját, mindenünnen fojtogatott fajta-' jának tájékoztatását, megsegítését! Kérdések: 1. A volt hadifogoly személyi adatai: 1. Név, születési hely, anyanyelv, vallás, iskolai végzettség, foglalkozás. Pontos, állandó cim II. Mely csapattestnól szolgált legutoljára. III. Foglalkozott-e valamivel hadifogsága idején ? Mily irányban törekedett kiképezni, vagy képezte ki magát ? (Különösen oly adatok ér­deklik a Szövetséget, melyek turáni fajrokonaink életével, nyelvével, szokásaival, viseletével, mű­vészeteivel akár mü , akár népművészeteivel gazdasági körülményeivel, foglalkozási ágaival, kereskedelmével, ut közlekedés, forgalom stb. más hasonlókkal állnak kapcsolatban.) IV. Mily nyelveket tud ? Jól, kielégítően, gyengén, Írásban, szóban. (Különösen érdekelnek a turáni nyelvek.) V. Nem szándékszik-e visszatérni turániak lakta területre ? 2. A volt hadifoglyok személyes tapaszta­latai ; adatok. I. Felsorolása a túrán helyeknek (táborok­nak, falvaknak, városoknak, kerületeknek, tar­tományoknak, országoknak), ahol hadifogsága, vagy általában távollóte alatt megfordult. II. Volt e, mennyiben volt s hol volt kü­lönösebb alkalma turáni népekkel érintkozni vagy őket megfigyelni ? III. Hogyam bántak turáni fajrokonaink közéjük került (magyar) hadifoglyainkkal ? Szí­vesek voltak-e hozzájuk, segítették e őket, ke zükre jártak-e esetleges szökéseiknél ? (Itt a nemleges feleletek is fontosak, amennyiben a faji öntudat fogyatékossága állapítható meg) IV. Milyen erős rokonaink faji, illetve nemzeti érzése ? Különösen miben jelentkezik és hogyan nyilvánul ez az érzés ? Meny­nyire őrizték meg nyelvüket, népszokásaikat, saját vallásukat, vagy vallási hagyományaikat ? Milyen a közigazgatási, gazda'sági, kulturális, katonai helyzetük ? Mennyire illeszkedtek bele a hódítók (pl. Oroszország) állami és társadalmi szervezetébe ? Mit tudtak a háború céljairól, horderejéről, hogy viselkedtek alatta ? Mely •néppel vagy népekkel rokonszenveznek ? Kit gyűlölnek ? Miért ? V. Él-e náluk a turáni népek összetarto­zásának érzése, tudata? Min alapul ez és mennyire fejlett: Tudnak e rólunk magyarokról s ha igen,, mit, honnan s ki által tudnak ? Hasonlókóp tudnak-e más jelentősebb túrán népekről (pl. a mongol a törökről, a japán a bulgárról stb.) Észlelhető, vagy gyanitható-e valamely nagyobb túrán nép részéről (pl japán, török, tatár vagy finn részről) tervszerű fel­világosító propaganda ? Ha igen, mit sejtet, mire enged következtetni, mi a propaganda lelke ? A világháború milyen munkát végzett ezen a téren ? (pl. magyar, bulgár, török hadifoglyok hatása keleten, vagy a nálunk, bulgároknál, törököknél volt hadifoglyok visszatérte, azok elbeszélései stb.) VI. Alkottak-e fajrokonaink az Orosz biro­dalom szétbomlása után önálló államot ? Lohet-e remélni, hogy ez kedvező feltételek között to­vábbra is életképes lesz ? Ha nem alkottak ön­álló államot, szervezkedtek vagy szervezkednek-e faji alapon ? Kivívták, avagy törekszenek-e ki­vívni autonómiájukat ? Hogyan és mily irány­ban ? Mik a nehézségeik? Kik támogatják, eset­leg kik gyengítik őket ? Nem észlelhető-e eset­leg több kisebb turáni nép szövetkezése, kisór- sérlete, vagy kölcsönös támogatása ? Mit tud esetleg erről ? VII Hogyan állnak fajrokonaink gazdaságilag? VIII. Remélhető e köztük és köztünk gaz­dasági, kulturális vagy egyéb összeköttetés ? Ha igen, mily formában ? Melyek az utak és módok, melyekkel egy ilyen összeköttetést elősegíteni lehetne ? Hogy lehetne, kivel, esetleg kinek a közvetítésével lehetne velük érintkezésbe lépni. (Pontos, megbízható személyi adatokat, teljes címet kérünk az illetőkről.) IX. Ha ismer valakit (valakiket) fajroko­naink közül, akivel véleménye szerint Írásban' vagy üzenet utján .érintkezésbe lehetne lépni, jelölje meg tud-e az illető olvasni, Írni, ha igen, milyen nyelveken ? Mire lenne az illető különö­sen felhasználható (alkalmas) ? Ez a kérdés a jövő szempontjából talán a legfontosabb, azért kérjük az illető összes viszonyainak (műveltség, vagyon, társadalmi állás, befolyás, összeköttetés, jellem, tetterő, ravaszság, stb. turáni faji érzés foka stb.) igen beható és hü kópét adni. Ter­mészetesen — ugyanezek teljes postacímét is kérjük, esetleg azt is, mely módon vagy ki ut­

Next

/
Oldalképek
Tartalom