Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1922. január-december (25. évfolyam, 1-30. szám)

1922-02-16 / 4. szám

18 8 Cséplőgépek, magánjáró gépek után darabonként — — — — — 40 (Negyven) korona. 9 Nagy önsúllyal biró gözekók, gőz­gépek, gőzbengerek után darabonként 80 (Nyolcvan) korona. Jegyzet. A 4. és 5. tétele alatti vámdijak csak a járműre értendők, a hozzátartozó vonó­állatok az 1. tétel szerinti külön vámdijjal ro- vandók meg. Gyula, 1921. október hó. V II. További intézkedést igénylő rendeletek. Föszolgabirák. Polgármesterek. Községi elöljárók. 1820—1922. ikt. sz. — lej és tejtermékek ké­szítése és forgalombahozatala. — A m. kir. föld - mivelésügyi miniszternek alábbi két rendeletét tudomás közhirrététel és ellenőrzés végett közlöm Gyula, 1922. évi január hó 28 án. Dr. Damiel Sándor, alispán. A m. kir. földmivelósügyi miniszternek 3600. 1921. számú rendelete a tehéntej és juhtej, to­vábbá a tehéntej és juhtermékek készítésének és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában. A m. kir, mini zteriumnak folyó évi junius hó 2-án kelt 4090—1921r M. E. számú rendele­tében kapott felhatalmazás alapján elrendelem a következőket: 1. §• Tejkezeléssel tehéntejnek vagy juhtej nek, illetve tejterméknek feldolgozásával iparszerüen foglalkozó minden üzem, amely nem kizárólago­san saját tehenészetében, illetve juhászatában termelt tejet hoz forgalomba, illetve dolgozik fel, köteles a folyó évi junius 2-án 4090—1921. M. E számú rendeletben előirt üzemengedélyt meg­szerezni. Amennyiben valamely egyéni vagy társas eégnek több üzeme, vagy főüzemét ellátó gyüj- tőtelope van, minden üzemre vagy telepre külön üzemengedélyt köteles szerezni. 2. §■ Budapest főváros területén tehéntejnek köz­vetlen fogyasztásra való forgalombahozatalára csak olyan üzem nyerhet engedélyt, mely az állandó ellenőrzéssel járó költségeket viselni képes. 3 §• Az üzemengedóly megszerzésének kötele­zettsége nem terjed ki a) azon termelőkre kik kizárólag saját tehenészetükben, illetve juhásza­inkban termelt tejet vagy tejterméket hoznak forgalomba, illetve dolgoznak fel, ideértve a ter­melőknek saját kezelésben levő törvényesen meg­alakult és csak saját tagjainak termelését fel­dolgozó szövetkezeteit. Nem tartoznak ide azok a falusi vagy városi szövetkezetek, amelyek tejet, tejterméket nem élelmiszerré, hanem kizárólag iparcikké (kazein galalid) dolgoznak fel. 4- §• 1. Aki uj üzemengedélyt kér, köteles aziránti kérvényében bejelenteni, hogy az alább megje­lölt üzemcsoportok közül melyik csoportba tar­tozó üzemet akar létesíteni és igazolja azt, (hogy az illető üzem csoportra előirt szakképzettséggel bir, vagy ily szakképzettséggel biró üzemvezetőt állandóan alkalmaz. E csoportok a következők : a) a nagyvárosi tejellátó üzem, b) vidéki tejgyüjtő telep, c) falusi vagy városi tejszövetkezet, mely közfogyasztás céljából tejet hoz forgalomba, d) tejterméket gyártó üzem A szükséges szakképzettség az a) csoportra a tejgazdasági szakiskolai üzletvezetői képesítés, a b) és c) csoportra a tejgazdasági munkásképző iskolai képesítés, a d) csoportra sajt vagy vaj- mesteri képesítés Vegyes üzemeknél a képesítés tekintetében az a csoport irányadó, amely a magasabb fokú képesítést Írja elő. Az alaki képesítés alól felmentésnek akkor van helye, ha a folyamodó igazolja, hogy az illető csoportba tartozó hasonló üzemben legalább 3 évi megfelelő munkakörben működött és szak­ismeretet a m. kir. földmivelósügyi miniszter által e célra kirendelt vizsgáló bizottság előtt igazolja. A fenti csoportok bármelyikébe t-artozó üzemre engedélyt csak az nyerhet, aki erkölcsi és politikai megbízhatóságát igazolja. 2. Üzemengedélyt nem nyerhet: a) aki nyereségből eredő bűntett, vagy vét­ség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre volt ítélve,- b) aki szabadságvesztés büntetés végrehaj­tása alatt áll, vagy feltételes szabadságon van, c) aki ellen bűntett vagy fogházzal bünte­tendő vétség miatt vizsgálat közvetlen idézés, vagy főtárgyalás van elrendelvé, illetve ilyenért vád alá van helyezve, d) aki csőd alatt áll, gondnokság alá van helyezve, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva, e) aki az 1895. évi XLVI ~t.-c. határozmá- , nyaiba ütköző kihágásért 5 éven belül büntet­ve volt. Üzemengedóly iránti kérvények, melyekben igazolandó az is, hogy a kérvényező a 4. § bán foglalt követelményeknek mogfelel, a telepre nézve területileg illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél nyújtandók be, aki azokat a hi­giéné szempontjaira is kiterjedő véleményével terjeszti fel a földmivelésügyi miniszterhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom