Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1921. január-december (24. évfolyam, 1-32. szám)
1921-10-10 / 25. szám
118 zavarok kiküszöbölése érdekéből, amidőn az ellátatlanok számát illetékes helyre bejelentettem, kértem a kormányt, hogy a lisztkiutalásnál a kitüntetett ellátatlanok kétszeres számát vegye alapul. Felelősségem tudatában mindezekről a közigazgatási bizottsághoz is jelentést tettem, mely bizottság az előterjesztésben foglaltakat magáévá téve, felterjesztést intézett a közélelmezési miniszterhez, hogy a kataszter kibővítését újabb megfontolás tárgyává téve, abba vegye fel legalább azokat a munkanélkül maradt munkásokat is, akik önhibájukon kívül nem voltak képesek beszerezni a télire szükséges gabonamennyiségeket, A bizottság rámutatott arra az általánosan ismert körülményre, hogy a valóban ellátatlanok száma jelentékenyen több, mint amennyit a kormányrendelet a kataszterbe telvenni enged, de rámutatott arra is, hogy a közellátás ilyen rendszere nem maradhat fenn és elkerülhetetlenül szükséges lesz a kataszter kibővítése, mert ellenkező esetben az általános elégületlenség súlyos következményekkel jár. A felterjesztésnek eddig az az eredménye, hogy a kormány a hadiözvegyek és árvák közül azokat, akik vagyontalanok, a kataszterbe felvenni engedélyezte; ugyszintén^elrendelte ama munkások összeírását, akik önhibájukon kivül munka és nyári kereset nélkül maradtak, akik részére ugyan megfelelő fejadagot nem, csupán azt helyezte kilátásba, hogy megfelelő pótkiutalást fog engedélyezni. A múlt gazdasági évben kivetett adóbuza és tengeri, illetőleg az ezt helyettesitő vált- ságár behajtása céljából az eljárás még most is folyamatban van. A rendeletben megalakított véleményező bizottság elnökletem alat{ 10 ülésben már több mint 1500 darab felebbezést intézett el, amelyeknek során a kivetett adógabona, a felebbezők mezőgazdasági üzemének fenntartása érdekéből a telebbezések 20%-ában elengedtetett, illetőleg szegénység, vagy téves kivetés folytán töröltetett, 10°/0-a mérsékeltetett, illetőleg lényegesen leszállittatott, a többi esetekben úgyszólván kivétel nélkül olyan intézkedés történt, hogy az érdekeltek a reájuk jogerősen kivetett mennyiséget az uj termésből adhatják be. Több járásból a kivetések ellen irányuló felebbezések még nem érkeztek be, ennélfogva még sok időbe és még több munkába fog kerülni, mig ez a kérdés véglegesen befejezést nyer. A közellátásra kiutalt lisztek minősége ellen Békéscsabán és Gyulán merült fel kifogás, minek folytán a felvett jegyzőkönyvet a vett«mintával együtt megvizsgálás és megtorlás céljából illetékes helyre felterjesztettem. A tömegfogyasztási cikkek közül hiány cukorban volt, mely a közönségnek nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésére. Felterjesztést intéztem, hogy a cukor elosztása tekintetében állíttassák vissza a régi helyzet, mert ma úgy áll a dolog, hogy a kereskedők a közforgalom kielégítéséhez szükséges mennyiséget nem kapják és a közönség nem jut elég cukorhoz. A felterjesztésre azonban mindeddig'’választ nem kaptam. C) Állategészségügy, Az állategészségügyi viszonyok kielégítők voltak, a fertőző betegségek közül a ragadós száj- és körömfájás merült fel járványos formában egyes községekben, a beavatkozó hatósági intézkedések következtében azonban helyhez kötött maradt, behurcolási módja egy esetben sem volt kideríthető. A betegség súlyosabb lefolyása nem került észlelés alá, az enyhén jelentkező betegség nagyobb gazdasági károsodás nélkül folyt le. Gyoma községben fennálló takonykor betegség, mely a román megszállás alatt nem kerülhetett törvényes elbánás alá, nagyobbrészt kincstári kártalanítás mellett történt irtás folytán megszűnt. Egyéb fertőző betegségek csak szórványos elterjedésben kerültek észlelés alá és a szokványos idő elteltével minden esetben megszűntek. . A tavaszi állatösszeirási. adatok feldolgozása megtörténvén, annak eredménye szerint a vármegye területén 64.452 drb szarvasmarha, 43.969 drb ló, 196.841 drb sertés és 10.836 drb juh van. Az 1920. évi állatlétszám megállapításhoz képest az állatállomány növekedése állapítható meg; a többlet szarvasmarháknál 8063 drb, lónál 3021 drb, sertésnél 41.430 drb, juhnál 5392 drb; a számszerinti létszám emelkedés mindenesetre az állatérték emelkedésnek tulajdonítható.
