Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-23 / 22. szám
XXI. évfolyam Gyula, 1918. Inájus 23. 22. szám. BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA Előfizetési dij egy évre 20 korona. Hirdetési dij minden szó után 6 fillér. Kiadja: A VÁRHEGYE ALISPÁNJA Megjelenik minden csütörtököd a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terj'-delemben Felelős szerkesztő : Dr. VAiYGYEL EMIRE várni. II. főjegyző 53—1918. eln. sz. Békés vármegye alispánjától Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyéiről és a február havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben adom elő: I. Közegészségügy. A közegészségi viszonyok általában eléggé kedvezőek voltak és az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyiban jobbak is, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 178-al volt kevesebb. Mig ugyanis az 1918. évi február hó 1-től 1918. évi május hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 389 egyén, meghalt 54, addig az 1918. évi február hó 1-től 1918. évi május hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző betegségben megbetegedett 211, meghalt 30, vagyis 14%. A jelentést magában foglaló időszak alatt előfordult : a) diphtheria ... 64 megbetegedéssel 6 halálozással ( 9%) b) scarlatina ... 62 » 17 » (27%) c) kanyaró ... 31 » 1 » ( 3%) d) hasi hagymáz .20 > 3 » (15%) e) bárányhimlő . . 12 » 3 » (25%) í) szamárköhögés . 22 _______»________— , >_____— Ös szesen . 211 megbetegedéssel 30 halálozással (14%) Amint a feltüntetett adatok igazolják a heveny ragadós bajok közül a diphtheria volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek majdnem %-át adta. Bár e baj a vármegye több községében is fellépett, halmozottan sehol se mutatkozott. Legtöbb volt Gyula városában 14, Békéscsabán 13. Ez utóbbi községben a scarlatina járványos jellege is megszűnt. Tetemesen fogyott a hasihagymázosok száma, mig a heveny fertőző bajok többi említett kóralakja csak jelentéktelen számokban szerepelt. Az orosz harctérről, valamint Albániából hazaérkezett katonáink között feltűnően sok a maláriás beteg. Jól lehet a hadvezetőség újabban az ilyen betegeket Debreczenben helyezi el a felállított nagy gyüjtőkórházban, mégis alapos az aggodalom, hogy az onnan hazatérők majd a polgári lakosok között is terjeszthetik a bajt. Növeli a veszélyt, hogy a betegség speciális gyógyszere országszerte fogytán van, sok gyógyszertárban már egyáltalában nem is kapható. Kívánatosnak tartanám, ha a törvényhatósági bizottság felirattal fordulna a belügyi kormányhoz, melyben sürgős intézkedést kérne nemcsak a chinin, hanem sok más, a gyógyászatban nagyon fontos gyógyszernek, mint az opiumfélék, ricinusolaj, borsav, jodkaiium, bromkalium stb. beszerezhetésé-
