Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-23 / 10. szám
38 tóba 1825 (2070), a kihágási iktatóba 1825 (1921), a központi választmányi iktatóba 448 (355),. az elnöki iktatóba 119 (82), a közgyűlési ügyek száma volt 703 (720) A vármegyei árvaszékhez beérkezett az 1917. év folyamán 96089, az 191-6. évben 25225 ügydarab. A háború alatt kiadott rendeletekkel a központi közigazgatásban szerveztettek: a vármegyei munkabizottság, szeszelosztó, a takarmányozást intéző, szénelosztó, hadisegély íelszólamlási bizottságok; mindezen bizottságok elnöke az alispán, ezenkívül felállittatott az árvizsgáló és a vármegyei hadigondozó bizottság is. Ezek a bizottságok működésűkben a központi közigazgatás munkásságát, közreműködését s ezenfelül a vármegye alispánjának felelősségét igénylik s lokozzák. Bejelentem a törvényhatósági bizottságnak, hogy a kereskedelemügyi miniszter urnák legújabb rendelete szerint nemcsak a távbeszélő állomások előfizetési dija emeltetett fel tetemesen, hanem jövőben a hivatali telefon beszélgetések után is dijat kell a vármegyének fizetni és pedig a rendes díjnak a felét. Ezen rendelkezés közérdekből felette sérelmes, mert a közigazgatás jóságának két lényeges teltételét a gyorsaságot és a közvetlenséget, amire a mostani nehéz időkben különösen nagy szükség van, egyszerűen lehetetlenné teszi, mert a díjfizetés által oly tetemes terhet ró a vármegyére, amelyre fedezete egyáltalában nincs, de azt elviselni nem is képes. A sérelmes rendelet elleni feliratomra a belügyminiszter ur a felmerülő költségek fedezésére államsegélyt helyezett ugyan kilátásba, mivel azonban alig hiszem, hogy ez az államsegély a tényleg felmerülő költségeket fedezni fogja, de másrészt elvi szempontból is indokolatlannak tartom, hogy a hivatali elintézéssel egyenrangú telefoni beszélgetések díjfizetés alá vonassanak, mert hiszen ugyanezen az alapon a hivatali sürgönyök s végeredményben minden hivatali intézkedés joggal meg volna adóztatható, ennélfogva a tárgysorozat külön pontja alatt javaslatba hozom, hogy a törvényhatósági bizottság a kérdéses rendelet hatályonkivül helyezése iránt épugy* amint ezt már a közigazgatási bizottság is megtette, a felsőbb hatósághoz szintén írjon fel. Az Országos Hadigondozó Hivatal a vármegye területén Gyulán Hadigondozó népiroda felállítását vette tervbe. Ennek a népirodának az volna a feladata, hogy a hadigondozottak panaszait, sérelmeit megértéssel és jóindulattal meghallgassa, jogos kérelmeiket saját hatáskörében teljesítse, vagy azt a helyi viszonyokhoz képest a legmegfelelőbb megoldás felé terelje. A kiadott szevezeti szabályok szerint ezen népiroda helyiségéről, fűtéséről, világításáról, az irodaszerekről a vármegye köteles gondoskodni. Az iroda élén álló irodaigazgató által nyújtandó gyors segélynek (10—20 korona) bizonyos időre szóló összegét, valamint általában a nagyobb összegű és esetleg állandó segélyezés mérvét, a vármegyei hadigondozó bizottság által legközelebb megválasztandó albizottság fogja esetenként megállapítani. A vármegye által nyújtandó anyagi támogatás és a rendelkezésre bocsátandó helyiség stb. tárgyában előterjesztésemet a tárgysorozat külön pontja alatt teszem meg. Bejelentem a törvényhatósági bizottságnak, hogy a vármegye legutóbbi közgyűlése által a járási hadigondozó bizottságok részére gyors segélyekre megszavazott 30000 koronát a járási hadigondozó bizottságoknak rendelkezésére bocsájtottam és azokat a szétosztás tekintetében, a törvényhatósági bizottság határozatának megfelelő értelemben való eljárásra felkértem. Tekintettel a nagy lábbeli hiányra még december első napjaiban kértem a kereskedelemügyi ministert, hogy a hadiárvák lábbeli szükségletének fedezésére, állati bőrök cserzésére adjon a községeknek engedélyt. .Felterjesztésemre az a válasz érkezett, hogy a kérelem a népruházati bizottsághoz tétetett át, ott azonban mai napig érdemleges intézkedés nem történt. Itt jelentem be, hogy az őrlési vám százalék megállapítása tárgyában a törvényhatósági bizottság által legutóbb hozott határozat ellen a Molnárszövetség által beadott felebbezést a közélelmezési minister elutasította és a törvényhatóság határozatát jóváhagyta. A vármegyei közkórháznál megüresedett gondnoksági állásra Draskovics József írnokot, az irnoki állásra pedig Kőrös Etelka napidijast neveztem ki. Részvéttel emlékezem meg a törvényhatósági bizottság egyik köztiszteletben állott és a közigazgatási bizottságnak is hosszú éveken át ügybuzgó tagjának, Haraszti Sándornak váratlanul bekövetkezett elhunytáról. A Gyóni első hadiárvaház s a vakok országos menedékházának a közszükségleti alapból egyenként 20 koronát utalványoztam. Gyulán, 1918. évi február hó 22-én. Dr. Daimel Sándor, alispán. Vyomalott Dohár János könyvnyomdájában Gyulán. 1918
