Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1918. január-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-18 / 29. szám
151031—XII—B—K—1918. szám. M. kir Földmivelésügyi minister. A csalángyüjtés szabályai. 1. A csalánt virágzásában kell gyűjteni, tehát julius—augusztus hónapban 2. A csalánkórót nem szabad kitépni, hanem késsel, kacorral, sarlóval, vagy kaszával kell levágr,i 3. A kezet a csalán csípése ellen a kéznek ruhába való becsavarása vagy öreg keztyüvel lehet védeni. A csípés fájdalmát mészvizzel vagy hideg vízzel való nedvesítés által lehet enyheiteni. 4 A csalánt levágás után egy napig fonnyadni kell hagyni, azután a leveleket célszerűen lefosztani — ami akkor már könnyen megy és a levelek már nem csípnek. 5. A kórót és leveleket célszerű külön szárítani, mert ezt együtt téve, egyiknek szárítása a másikat akadályozza. 6 A kórét napos időben a földön szétteregetve vagy kúpokba állítva gyakori forgatás mellett kell szárítani, nedves időben fedett szellős helyen a kórót egymásra keresztbe rakva kell szárítani A friss kórót nem szabad felhalmozni, mert elromlik A kórónak nem szabad nedvesnek lenni. 7 A leveleket lehetőleg szabadon szellős, napos helyen kell szállítani. Megnedve- sedóstöl, harmattól, esőtől, portól a leveleket óvni kell. 8. Magot csak jól magasra növő csalánkóróról gyüjtsünk. A magszedésnél a bugákat a benne lévő maggal együtt le kell szedni, meg kell szárítani és a magot polyvából ki kell morzsolni. A polyvát az idegen anyagtól lehetőleg meg kell tisztítani. 9. A készletnek időről időre utána kell nézni, hogy nem penészedik-e A penészes kórót, vagy leveleket el kell távolítani, mert az egész készletet képes elrontani. Csak teljesen száraz kórót és leveleket szabad átvenni. 10. A megszárádt kórót kévékbe kell összekötni, amelyhez azonban drótot nem nem szabad használni A száraz leveleket bálákba kell préselni vagy pedig zsákokba rakni. A bugát a maggal zsákocskákba kell eltenni. Budapest, 1918 évi junius hó 26-án. A minister helyett: (Olvashatatlan aláírás) h. államtitkár. IV. T á j é k o /, t a t ó. Jegyié k Bókésvármegye területén 1918. évi julius hó 7 tői 1918. évi julius 14-ig fölmerült és hivatalból kimutatandó fertőző (ragadós) állati betegségekről és azok megszűntéről. Felléped : Lépfene Békés. j Megszűnt: Lépfene Kétegyháza. 11339—1918 ikt. szám. — Baromfi, galamb és házinyultenyésztós minden ágazatában szakszerű tanácscsal és segéllyel szolgál díjtalanul a „Szárnyasaink" képes baromfi- tenyésztési lap szerkesztősége. Községek és magánosok a legeredményesebben hirdetik vadászterületeiket a „Vadászat és Állatvilág" képes vadászati és vadtenyósztósi lapban. — Évi előfizetési dij 8 K. — Mindkét lapból mutatványszámot díjtalanul küld a szerkesztőség. Budapest, Üllői-ut 16/b. V. Pályázatok, hivatalos hirdetések és körözvénvek. 17388—1918. ikt sz. — Aradon 1915 évi február 8-án házasságon kívül született kiskorú Dombrava Ferenc illetősége megállapítandó lóvén, szükségessé vált a kb. 1895—96 körül ismeretlen helyen született anyának, Dombrava Rózának körözése. Nevezett Aradon mint cseléd szolgált, ahonnan ismeretlen helyre távozott. Körözendő, feltalálás esetén gyermekének holtartózkodására, továbbá saját illetőségi viszonyaira nézve legtüzetesebben kihallgatandó s a felveendő jegyzőkönyv Bókésvármegye alispánjához küldendő. 16966—1918. ikt. sz — Gyulán, 1894. márcrus 15-én született Szatmári Róza, kiskorú házasságon kívül ugyancsak Gyulán, 1911. december 24-ón született Erzsébet nevű gyermekével ismeretlen helyre távozott. Nyomozandó, feltalálás esetén jegyzőkönyvileg kihallgatandó arra vonatkozólag, hogy miért vitte el gyermekét önhatalmúlag a gyulai áll. menhelyről, kópes-e gyermekét keresetéből fenntartani ? (ez a körülmény hatóságilag is igazolandó) A felvett jegyzőkönyv pedig Bókésvármegye alispánjához küldendő. Xyoniatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán, 1!U8 _ 122 _
