Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (20. évfolyam, 1-41. szám)
1917-02-24 / 7. szám
XX. évfolyam. Gyula, 1917. február 24 7. szám. BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési díj egy évre 20 korona. Hirdetési dij minden szó után 6 fillér Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben 11/1917. eln. szám. Békésvármegye alispánja. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyéiről és a múlt évi december havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t e. 68. §-ának s. pontja értelmében a következőkben adom elő : 1 Közegészségügy^ A közegészségi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyiban jobbak is, hogy a hevenyés ragadós bajokban történt megbetegedések száma 448-al kevesebb. Míg ugyanis az 1915. évi november bó 15-től 1916. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 1021 egyén, meghalt 101; addig az 1916. évi november hó 15-től 1917. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt hevenyés ragadós betegségben megbetegedett 573, meghalt 92, vagyis 16%. A jelentést magában foglalaló időszak alatt előfordult: a) diphtheria 165 megbetegedéssel 24 halálozással (14 °/0) b) scarlatina 104 „ 19 „ (18%) c) kanyaró 113 „ 15 „ (13%) d) hólyagos himlő 19 „ 6 „ (31 ll/0) e) hasihagymáz 148 „ 27 „ (18%) f) szamárköhögés 2 „ 1 „ (50 %) g) bárányhimlő 20 „ — „ h) vérhas 2 „ — — Összeg: 573 megbetegedéssel 92 halálozással (16%.) Amint a teltüntetett adatok igazolják, a hevenyés ragadós bajok közül a diphtheria volt, amely egymaga valamennyi heveny és fertőző bajban történt megbetegedésnek több mint >/4-ét adta. Bár e betegség a vármegye több községében is fellépett, halmozottan csupán Gyulavári, Gyoma, Endrőd községekben és Gyulavárosában mutatkozott. Lefolyása elég szelídnek jelezhető, mert a halálozási százalék a 16%-ot nem haladta túl. Tetemesen fogyott a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a kanyarósok és, a vör- henyesek száma, inig a hasihagymázosoké a Békésen, Békéscsabán, Tótkomlóson mutatkozott járványos jelleg miatt jelentékenyen emelkedett. A heveny és fertőző bajok itt nem említett kóralakjai jelentéktelen számokban szerepeltek. Jelentein, hogy a hasihagymáznak járványos jellege Békésen, Békéscsabán megszűnt; Tótkomlóson pedig a betegség egészen megszűnt. A hólyagos himlő előfordult a jelzett időszak alatt Békésen 6 katonánál és polgári egyénnél; Cyomán 2 katonánál, Békéssámsonban 3, Békéscsabán 1, Gyulán 6 polgári egyénnél. Ez utóbbi helyre a fertőzést az aradmegyei Simonyifalváról hurcolták be. Ott, a hol a katonák között mutatkozott a betegség, a fertőzést a hólyagos himlővel fertőzött erdélyi vármegyékből hurcolták be. Az óvóintézkedések erélyes alkalmazásával sikerült a bajt mindenütt csirájában elfojtani.
