Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (19. évfolyam, 1-43. szám)
1916-02-19 / 6. szám
17 — 53. Gyula város 1916. évi Benedekföld- pónztári, közmunka, tiszti nyugdíj, közpónz- tári és Erzsóbet-ápoldai költségvetései. 54. Szarvas község 1916 évi közpénztári, közmunka vámosuti, közművelődési, kórházi és ápoldai költségvetése. 55. Tótkomlós község 1916. évi közpónz- tári, közmunka, és szegónypónztári, továbbá 3 — 1916. eln. sz. Kondoros község 1916. évi közpénztári költségelőirányzatai 56. Endrőd községi behajthatatlan közmunka és bekaphatatlan községi pótadóinak, Mezőberény község behajthatatlan közmunka és Gyulavári község behajthatatlan községi pótadóinak törlése. • 57. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Békésvármegye alispánjától. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A vármegye közügyéiről és múlt évi december havi közgyűlés óta a tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-c. 68. §-ának s) pontja értelmében a következőkben adom elő: I. Közeg'észség'üg'y. A közegészségi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak és az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyiban rosszabbak is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 693-al volt több. Mig ugyanis az 1914. évi november hó 15-től 1915. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 428 egyén, meghalt 109, addig az 1915. évi november hó 15-től 1916. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban megbetegedett 1021, meghalt 101, vagyis 9%. A jelentést magában foglaló időszak alatt előfordult: a) diptheria 116 megbetegedéssel, 31 halálozással (26%) b) scarlatina 140 » 25 » (17%) c) morbilli 593 » 15 » (2%) d) typhus abdominális 69 » 19 » (27%) e) hólyagos himlő 35 » 9 » (25%) f) bárányhimlő 8 » 1 » (12%) g) szamárköhögés 60 _______»_________1______> (16%) Ös szesen 1021 » 101 » (9%) Amint a feltüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a morbilli (kanyaró) volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek több mint felét adta. Bár a kanyaró a vármegye több községében is fellépett, tömegesen mégis csak: Békés, Békéscsaba, Csorvás, Körösladány, Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós községekben mutatkozott. Lefolyása igen szelídnek mondható, amennyiben a halálozási százalék csupán 2% volt. Tetemesen fogyott a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a vörhenye- sek, a hasihagymázosok száma, mig a diphtheriásoké, valamint a szamárköhögősöké jelentékenyebb emelkedést mutatott. A heveny fertőző bajok többi itt nem említett kóralakjai jelentéktelen számokban szerepelnek. Külön teszek említést a vármegye területére a múlt év folyamán behurcolt hólyagos himlőről. Az első esetek, mint azt előző évnegyedes jelentéseimben jeleztem, a nyár derekán mutatkoztak Békéscsabán a- Galíciából ide került katonák révén. Az ősszel majd Újkígyóson, Szeghalmon, Füzesgyarmaton mutatkozott szórványosan. December hó 30-án Gyulán is fellépett egy Szerbiából érkezett katonán. Azóta a mai napig 19 eset volt Gyulán, akik közül meghalt négy. Ezek a megbetegedések mind január hó első felében mutatkoztak, a hónap második felében csak 3 újabb eset W?? Wr
