Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (19. évfolyam, 1-43. szám)

1916-01-14 / 2. szám

4

Járási főszolgabíróknak, és Gyulaváros polgármesterének községi elöljáróságoknak !

120/916. ikt. sz. Községi nyugdíj jegyzői szabályrendelet módosítása A törvényhatóság alábbi határozatát, a várm. ügyv. szab. rend. 155. §-a értelmében való szabályszerű köz- hirr^tótel végett azzal közlöm, hogy az ellen közvetlenül a vármegye alispánjánál 15 nap alatt benyujtendó felebbezésnek van helye. Gyula, 1916. évi január hó 5. Alispán helyett Dr. Daimel, várm. főjegyző.

KIIRT CIKK.

Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1915. évi október hó 14-ik napján

tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből.

272. bgy. '.1164. ikt szám.

TÖRT''

A belügyminiszter ur rendelete a várm. jegyzői és segédjegyzői nyugdíjintézetről alkotott várm. szabályrendelet módosítása tárgyában.

A vármegye törvényhatósági bizottsága a m. kir. belügyminiszternek a közsógjegyzői szabályrendelet módosítása tárgyában kiadott 1914 évi 2U1235—IV. b. szám. alatti rendele et tárgyalás alá vette.

Ennek eredményéhez képest a rendeletben foglalt meghagyások mérlegelése mellett, az 583—914 bgy. sz. határozattal már elfogadott szabályrendelet egyes rendelkezésein az alanti változtatásokat eszközli, illetőleg az 583/914. bgy. sz. határozattal elfogadott szabályrendeletet az alábbi helyesbítésekkel teljes egészében elfogadja és azokat szabályrendelet érvényére emeli.

A már többször felhívott határozattal elfogadott szabályrendeleten a törvényhatósági bizottság a fennti min. rendelet alapján a következő módosításokat eszközli :

Ad. I- A törvényhatósági bizottság a szabályrendelet 13- §-ának jelenlegi szövegét törli, a helyett a i3 §• uj szövegét a következőleg állapítja meg :

13. §. „A jegyzők ós segódjegyzők nyugdijának kiszabásánál minden esetben olyan összeget kell alapul venni, mint a mely az 1913. évi LX. te. 1. ós 7. §§-ai értelmében legkisebb alapilletmény ós kórpótlék címén jár. Ez a rendelkezés nem. vonatkozik azokra, akik a törvény életbe lépte előtt ennél magasabb összeg alapulvételére szereztek igényt — Az ilyen magasabb igények elbírálásánál az 524—909 bgy szab. rend rendelkezései az irányadók, az ott megjelölt személyi pótlékok azonban csak az esetben 'képeznek beszámítható javadalmazást, ha a törvényhatóság által 1913. évi május elseje előtt hagyattak jóvá, vagy amennyiben 1918 évi május elseje után, de még 1913. december 3l-ike előtt hagyattak volna jóvá, azoknak nyugdíj szempontjából való beszámithatosága a törvényhatóság által a jóváhagyással egyidejűleg engedélyeztetett.

A 14. §-t a törvényhatósági bizottság törli.

Ad. 2. Az 1886. évi XXII. te. a rendszeresített állásra történt helyettesítést ideiglenes szolgálatnak tekinti, a törvényhatóság szándéka az lévén, hogy az ilyen helyettesi szolgálat az állásra történt megválasztás esetén beszámítható legyen azokkal szemben is, akik még közszolgálatban nem állottak, de megfelelő minősítéssel bírnak, ezért a 7. §. első bekezdését fenn tartja, de a következőkben újra szö- vegezi :

7. §• első bekezdése : „A végleges minőségben való alkalmazást (megválasztást) közvetlenül megelőzőleg, rendszeresített jegyzői vagy segódjegyzői állásban törvényes helyettesítés alapján eltöltött szolgálati időt azokkal szemben akik az illető állásra törvényes kópesitóssel bírtak, az eiőző §. határo'zmányainak korlátái között be kell számítani.«

A helyettesítés mint ideiglenes alkalmazás tartamának beszámithatosága a szab. rendelet keretéb-n megállapítandó lóvén, nem törölheti a törvényhatóság az ilyen ideiglenes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket. Félreértés elkerülése végett azonban a 20 §-ba, ahol ez hiányzik az ideiglenes alkalmazás magyarázatául zárjel között a törvényes helyettesítés kifejezést felvenni rendeli.

Ad. 3. Az 1912 évi LVIII. t.-c. 19. §-a értelmében a rend. t. városok jegyzői, a rendezett tanácsú városok külön nyugdíj intézetébe tartózván, az észrevétel helyességét elismeri a törvényhatóság, s a szab. rendeletből a rendezett tanácsú városi jegyzőkre vonatkozó rendelkezéseket törli. Nevezetesen törli az I. §. c. pontját, a d, pontban a c, pontra történt hivatkozást, a 21. §. tlső bekezdésében (városi szót:) »z 55. § első kekezdósóben (városi) szót. az 57. §-bau (városok) szót, a 60 §-ban d, pontjából (városi) szót, e, pontjából a három helyen előforduló óvárosi) szót A 60. §. utolsó bekezdését egészben törli a törvényhatóság s a helyett a következő szöveget iktatja be :

„Rendezett tanácsú városok az 1912 évi LVIII. t. c. értelmében külön nyugdíj intézeteket tartván fenn alkalmazottaik számára a törvényhatósági jegyzői nyugdíj alap javára hozzájárulásokkal nem terhelhetők.

Gyula r.-t város jegyzői az 1912 évi LVIII. t. c. 19. §-ának rendelkezéséhez képest a város nyugdíjintézetének kötelékébe tartozván, kimondja a törvényhatóság, hogy a jelenleg alkalmazott községi jegyzők által befizetett Dyugdijjárulókokat teljes összegükben, de kamat nélkül visszatéríti a város nyugdíjintézetének, úgy-