Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (19. évfolyam, 1-43. szám)

1916-08-11 / 29. szám

106 ? II- Xonius tájfajta tenyésztések Bókósvármegye területén : Szarvas Torontálvármegye területén : Bógaszentgyörgy, Garabos, Ujpécs, Nómetszentmiklós, Csanádvármegye területén : Nagylak. Baranyavármegye területén : Németboly. Sopronvármegye területén : Barbacs, Szil Somogyvármegyo területén : Gőlle és vidéke. Xyugaimagyarországi Xonius fajta létcnyésztűkerillct kiterjed : Pozsony és Moson vármegye egész területére, Nyitra vármegye azon részére, me­lyek a lippizai tenyésztéshez nem csatoltattak Komárom vármegyei Nonius tájfajta lótenyésztés kiterjed a vármegye egész területére. Hajdú vármegyei Nonius tájfajta lótenyésztés: kiterjed a vármegye délnyugati ré­szére és központjára. Temes vármegyei Nonius tájfajta lótenyésztés kiterjed a vármegye északnyugati marosmenti csücskére. III. Lippizai tájfajta lótenyésztések Felvidéki lippizai tenyósztőkerület, kiterjed: Árva, Liptó, Trencsón, Turócz, Zólyom vármegyék egész területeire és Bars vármegye aranyosmaróti, garamszentkereszti és osz- lányi, továbbá Nyitra vármegye miavai, privigyei, szakolczai, szeniczei, vágujhelyi, végül a nyitrai járás ghymesi és pogrányi körjegyzőségeire. Biharvármegyei lippizai tájfajta lótenyésztés kiterjed a várm. keleti kisebb felére­Csik vármegyei lippizai tájfajta lótenyésztés kiterjed a vármegye egész területére. Gömör és Kishont vármegyei lippi/ai tájfajta „ „ északi részére. Sáros vármegyei lippizai tájfajta lótenyésztés „ „ egész területére. Ungvármegyei lippizai tájfajta lótenyésztés, kiterjed a vm. északkeleti hegyes vidékeire Temesvármegyoi lippizai tájfajta lótenyésztés, kiterjed a vármegye északkeleti maros­menti csücskére. Budapest, 1916. julius20. A miniszter rendeletéből: Báró Jeszenszky miniszteri o. t. Főszolgabírók! Polgármester! Községi elöljárók! Kir. Számvevőség! 19000—1916 ikt. szám. — Az alábbi miniszteri rendeletet tudomásul vétel végett közlöm. — Gyula, 1916 évi augusztus hó 4 Dr. D a i m e 1, alispán. M. K. B 96291—1916. II—b. számú körrendeleté. A válaszirat alapjául szolgáló jelentés száma ad 15207—1916. Tárgy: A törvény­hatósági bizottsági tagok napidij és fuvarpónzpótlóka. Bókósvármegye alispánjának Gyula Értesítem az alispán urat, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok részére is megállapít­hatok és utalványozhatok a 62088—1916 (B. K. 1916. évf. 516. lap) számú körrendeletem- ben engedélyezett napidij és fuvarpónzpótlókok. — Budapest, 1916. évi julius hó 24-ón. A miniszter rendeletéből : H e r m a n n s k., miniszteri osztálytanácsos. IV. T á jé k o z t a t ó. 17656-1916. ikt. szám. HIRDETMÉNY. A m. kir. miniszter folyó hó 15-én 1933—1916. M. E- szám alatt kelt, a vásári alkal­maknak a háború tartamára való korlátozása, illetőleg a háború tartamára való ideiglenes áthelyezése tárgyában kiadott rendelete alapján Lúgos r. t. város területén a vásárok kö­vetkezőleg fognak megtartatni Országos vásárok. Február 10, május 10, julius 2 és október 21. határnapokat megelőző pénteki napon. Hetivásárok. Minden hétnek keddi napján állatfelhajtással egybekötve. Az országos vásárok tehát az eddig szokásban volt három nap csakis egy napra fognak terjedni és pedig mindig az A alatt felsorolt határnapokat megelőző pénteki napon. Az eddig háromszor hetenkint tartatni szokott heti piacok pedig csakis egy napra, és pedig minden hétnek keddi napjára határoztatik meg, más napokon heti piac nem fog tartatni. ------------­V. P ályázatok, hivatalos hirdetések és körözvények. 1281—916. kb. szám. Békésvármegyo közigazgatási bizottsága HIRDETMÉNY. Nagmóltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 1916 évi julius hó 17-én kelt 46267—1916—III. számú leiratával a magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetósége által végrehajtandó állomás kibővítési munkálatok céljaira Orosháza községben elfoglalandó területekre a törvényes kisajátitási eljárást elren­delvén az 1881. évi XLI. t.-c. 23 §-a alapján a bizottsági eljárás határidejéül 1916. évi augusztus li« 30-án délelőtti 9 órája, tárgyalás helyéül a községházának tanácsterme oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a kisajátitási tervezett nevezet községházánál folyó évi augusztus hó 14-től közszemlére lesz kitéve. A kiküldendő bizottság a kisajátitási terv megállapitása felett akkor is érdemileg határoz, ha az érdekeltek közül senki sem fog megjelenni. Gyula, 1916 augusztus hó 7. Ambrus Sándor, főispán elnök. Xyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán, 1916.

Next

/
Oldalképek
Tartalom