Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (19. évfolyam, 1-43. szám)
1916-08-11 / 29. szám
104 A m. kir. földmivelésiigyi miniszternek 84660—1916. F. E. számú rendelete. A gyüiiiölcslcvekiick és i»yiiiiiöh*sször|iökiiok gyártásáról és for^aloinfmhozataláról. — A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895 XLVI. t-c. 1 §-ában nyert felhatalmazás alapján a belügyi és kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg következőket rendelem : 1. §. Az emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsleveket és gyümölcsszörpöket azon cikkek közó sorozom, amelyeknek hamisítása és hamisított állapotban forgalomba hozatala a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításáról szóló 1895. évi XLVI. törvénycikk értelmében tilos. 2. § Gyümölcslé, nyersgyümölcslé (succus) alatt e rendelet alkalmazásában — a borhamisításnak és hamisított bor forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló 1908. XLVII t-c. rendelkezései alá nem eső — oly termékeket kell érteni, amelyeket akár friss akár erjedésben levő gyümölcsből sajtolás utján állítanak elő. Aszalt gyümölcs vizes kivonatát (estraktum) gyümölcslének nem lehet tekinteni. Gyümölcslé (succus) néven csak az 1. bekezdésben megjelölt módon nyert terméket szabad forgalombahozni. Romlott gyümölcsből gyümölcslét sajtolni és ily gyümölcslét forgalomba hozni tilos. 3. §■ A kipréselt gyümölcsmaradókoknak vízzel, vagy pedig cukoroldattal való kioldása (kilúgozása) utján nyert terméket gyümölcsingór, (csinger, gyümölcstörkölyló, németül Nachpresse) néven kell forgalomba hozni. Gyümölcsingór és más gyümölcslé keveréket csakis csingerrel (csigerrel, törkölylével) kevert gyümölcslé megjelöléssel szabad forgalomba hozni. 4- §. Gyümölcsszörp (szirup) gyümölcslének cukorral befőzése utján nyert termék. Gyümölcsszörp készítéséhez mesterséges esszenciát használni tilos. 5. §. Gyümölcslének romlástól megóvására (konzerválására) csakis alkoholt szabad használni. Az igy konzervált gyümölcslét „alkohollal konzervált1* szavakkal kell megjelölni. Gyümölcsléhez és gyümölcsszörphöz izjavitás céljából — csekélyebb mennyiségű — citromsavat vasry borkősavat szabad hozzáadni. 6. §. Gyümölcsléhez és gyümölcsszörphöz kemónyitőszörpöt (kapillarszirupot) hozzáadni szabad, de azt hogy a cikk kemónyitőszörppel készült, láthatóan fel kell tün'etni és ha a felhasznált kemónyitőszörp mennyisége meghaladja a tiz százalékot, a kemónyitő- szörp mennyiségét százalékokban is meg kell jelölni- (Pl „húsz százalék kemónyitőszörppel készült11.) Tiz százalékot meg nem haladó kemónyitőszörp használatánál elegendő a „ke- menyitőszörppel" jelzés. 7. §. Gyümölcslének mindennemű festése tilos. Gyümölcsszörpökot ártalmatlan festékkel (pl. ártalmatlan kátrányt'estókkel) vagy más gyümölcsök levővel festeni szabad, de a festés alkalmazását jelezni kell. Erősen festő gyümölcsnedveket azonban csak oly mértékig szabad festésre felhaszni, amedeig az a gyümölcsszörp eredeti izét és szagát észrevehetően nem befolyásolja Az ilyen festéssel csupán a festésre felhasznált gyümölcslének a minőségét kell jelzéssel bevallani, a mennyiség megjelölése ellenben nem szükséges (pl. „kátrányfestékkel festve11, „cochenille-lel festve*, „át'onyalóvel festve" stb. 8 §. A 3 és az 5—7 §-ban megszabott jelzéseket az üvegen (tartályon alkalmazandó címkén könnyen olvasható nyomatott betűkkel kell feltüntetni. A jelzéseket a forgalomba- hozatalt megelőzőleg a készítő (gyáros) köteles alkalmazni. Ha az árusító a gyümölcslevet vagy gyümölcsszörpöt az eredeti tartályból átönti, a cikk uj tartályán a megjelöléseket az árusító köteles alkalmazni 9. § A gyümölcslevelek és gyümölcsszörpök hamisításának valamint a hamisított gyümölcslé és gyümölcsszörp forgalombahozatalának megtorlására az 1895. XLVI törvénycikk és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 38296—1896. F. M. számú általános rendelet rendelkezései az irányadók. 10. § A jelen rendelet rendelkezései az 1895. XLVI t.-c. 11. §-ának 2. bekezdése értelmében a külföldről behozott gyümölcslevekre és gyümölcsszörpökre is kiterjed. Ellenben nem esik a büntető rendelkezések hatálya alá az olyan gyümölcsfélének és gyümölcsszörpnek készítése (raktáron tartása) amely külföldön való forgalombahczatalra készül, ha készítője (raktáron tartója) hiteltórdemlően igazolja, hogy az általa készített (raktáron tartott) gyümölcslevet vagy gvfimölcsszörpöt közvetlenül külföldi területre szállította vagy szállítja és a cikk külföldön érvényben levő rendelkezéseknek is megfelel. 11. §. A hivatalos ellenőrzés és mintavétel az 1895 XLVI. t.-c. és az ennek alapján kibocsátott rendeletek értelmében történik. A minták megvizsgálására és szakértői közreműködésre (mintavételre) körzeti beosztásuk szerint az 1895- XLVI t-c. alapján eljáró összes vegykisérleti és vegyvizsgáló állomások illetékesek. A másod, vagy ellenminták ezeken az állomásokon kívül a m. kir. szeszkisórlet állomásokhoz is beküldhetők. 12. §. E rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A rendelet 3. és 5—7 §-aiban megszabott jelentéseiket az 1916 évi december hó 31. anpjáig nem köteles alkalmazni az az árusító, aki a már meglevő készletet árusítja. Az 1917. évi január hó 1. napjától azonban csak ezen rendeletben megállapított jelzésekkel ellátott árukat szabad forgalomba hozni Budapest, 1916 julius hó 28. A miniszter helyett : Karlőky, államtitkár.
