Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1915. január-december (18. évfolyam, 1-49. szám)
1915-10-05 / 37. szám
146 Egyedül Körösladányben lépett fel erősebben, ahová Debrezcenből hurcolta be egy Szép Irma nevű leány a bajt. Ezzel érintkezett egy Pap Bálint nevű napszámos, aki fertőződött, de baját eltitkolván, betegen ment mnnkatársai közé és igy lépett fel a határban dolgozó egyik cséplő munkás csoportban a kolera. Körösladányban 16 eset fordult elő, ezek közül is 3 bacillus rejtő volt, igy voltaképen csak 13 valódi kolera mutatkozott. Ezek közül meghalt 8 Elég súlyos lefolyású esetek voltak) mit nyilvánvalóvá tesz a magas 62%-nyi halálozási százalék. Szeptember hó 8-ika óta Körösladányban se fordulván elő újabb kolerás eset, ezidő szerint a vármegye tehát mentesnek tekinthető. Békéscsabán junius hó 9-én két hólyagos himlős megbetegedés mutatkozott Az egyik egy vasúti pályaőr felesége volt, a másik egy csőszé A baj nem terjedt tovább. Szarvason junius hó 23-án a határban tanyázó kóbor cigányok között mutatkozott a hólyagos himlő. Egy cigányleány elhalálozása folytán derült ki Ezek a kóbor cigányok érintkeztek a Szarvason megtelepedett cigányokkal és igy fertőződött a cigánytelep, 7 eset volt együttesen, ezek közül kettő meghalt. A telep 500 tagja ujraoltásban részesülvén, a bajt sikerült lokalizálni. Augusztus hó 15. óta újabb eset nem mutatkozván, a baj szintén megszűntnek mondható. A heveny fertőző bajok többi, itt nem említett kóralakjai jelentéktelen számokban szerepeltek. Tovaterjedésük meggátlására, mint az eredmény is igazolja, a lehető célra vezető hatósági intézkedések mindenütt megtétettek. Pusztaföldvár községben fellépett tífusz járvány leküzdése iránt tett intézkedésük felülvizsgálására a belügyminiszter ur julius hó 21-én dr Téry Ödön miniszteri osztálytanácsost küldötte le, aki a tett intézkedéseket helyeslőén tudomásul vette. Pusztaföldváron ugyanis a tífusz járvány két mély furásu közkút medencéjének megrepedéséből, és ily módon a medencébe hatolt fertőzött talajvízből eredt. A járvány explosioszerüen jelent meg. Három hét alatt 56 megbetegedés. A kutak hatósági lezárása, a repedt medencék kijavítása után a járvány megszűnt, úgy, hogy szeptember hó első felében már csak egy újabb eset volt. A jelentést magában foglaló időszak alatt diphtheria ellenes gyógysavóval beoltottak 55 diphthfieriás egyént, kik közül gyógyult 51, meghalt 4, vagyis 7% A megbetegedetteknek 58n/0-át beoltották. A vármegyei közkórházat illetően a következőket jelenthetem A folyó év augusztus havának végéig 5580 uj beteget vi ttek fel és a múlt évről vissza- maradtakkal együtt 6816 szenvedőt ápoltak az intézetben 279667 ápolási napon. A felvételek száma 478-al, az ápolási napok száma pedig 53470-el volt több, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Sajnos ez a forgalmi többlet, a jelenlegi nehéz időkben nemcsak az intézeti munkát szaporítja, a tetemesen megfogyatkozott munkaerőkkel szemben, hanem az egyre emelkedő rendkívüli drágaság folytán szinte ijesztő módon fokozza azon hiányt, amely az összes élelmezést, ruházati és fogyasztási cikkek igen tetemes megdrágulása folytán erősen emelkedő arányokban sújtja a kórházi pénztárt. Hogy ezen hiány az év végéig milyen összegre fog emelkedni ez idő szerint biztosan még meg nem állapítható, kétségtelen azonban, hogy az igen tetemes lesz, mert a belügyminiszterileg megállapított napi ápolási dijakból nem fedezhetők a felmerülő, egyre emelkedő nagy kiadások. Az intézetben igen nagy számú sebesült és beteg harcost ápoltak és ápolnak jelenleg is, jóllehet, a segítő orvosi karból már csak egyharmada van meg a rendes létszámnak. Rendkivüli sok bajt, nehézséget, sőt gyakran igen kínos zavart okoz a kórház gépházának és mosókonyhájának elavult, rozoga állapota, úgy, hogy égető szükséget képez egy uj, a kivánalmakuak megfelelő berendezésű gépház és mosókonyha létesítése, és a kórházi bizottság most már foglalkozik is ezen szükséglet létesithetésének módozataival, mert a kérdés további elodázása napról-napia bizonytalanábbá teszi a kórház üzemének zavartalan lebonyolítását. A kórház múlt évi zárszámadásáról még most sem tehetem meg jelentésemet, mert a megfogyatkozott létszámú kir. számvevőség mai napig sem készítette ezen munkálatot. Szintúgy nem mutathatja be a kórházi bizottság a kórház jövő évi költségvetési előirányzatát sem, nemcsak azért, mert az előző évi zárszámadás nélkül el nem készíthető, hanem azért sem, mert a kir. belügyminiszter ur rendeletet bocsájtott ki arra nézve, hogy az intézetek ne készítsenek a jövő évre vonatkozó költségvetéseket, hanem a folyó évre megállapított költségvetés alapján gazdálkodjanak. Ezen rendelet következményei tek. törvényhatósági bizottság, a legnagyobb mértékben aggályosak, mert az 1914. tavaszán — amikor a háborúnak még hire sem volt —
