Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1915. január-december (18. évfolyam, 1-49. szám)
1915-10-05 / 37. szám
71. Vésztő község 1915. évi közpénztári és közmunka költségvetése. 72. GyulaAári község 1914 évi munkás- segély, letéti, pénztári, alapítványi pénztári, szabályozási alap, apaállatpénztári, közpénz- tári. fogyasztási, adópénztári, nngypéli, földpénztári, hadbavonultak hátrahagyottai se- gólypénztárának, törzsvagyon pénztár, körgát alap, kőzmunkapónztár. gazdai és szegény alap pénztári számadásai 73 Békéssámson község 1913 évi közpénztári számadása 74 Gyoma és Endrőd község 1914. évi báró Wodianer féle alap számadásai 75. Öcsöd község 1914. évi gazdai utcaszabályozási, törzsvagyonpénztári, fogyasztási adópénztári, munkássegély és letéti pénztári számadásai. 76. Orosháza község 1913 évi közmunka és 1914. évi munkásalap pénztári számadásai. 77. Endrőd, Orosháza, Szarvas, Tótkomlós községek elhagyott gyermekok segélyalapjának 1914 évi számadása. 78. Újkígyós községben behajthatatlan várm. ebado és községi közmunka és községi pótadó törlése. 79. Orosháza községben községi pótadó törlése 80 A póttárgysorozatba felveendő ügyek. 124—1915. eln. sz Tekintetes Törvényhatósági bizottság! A vármegyei közügyéiről és május havi közgyü'és óta tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t -c 69. §-ának s) pontja értelmében a következőkben adom elő. I. Közegés/és 6 giigy : A közegészségügyi viszonyok nem voltak kielégítők és az előző év hasonló időszakához viszonyítva annyival kedvezőtlenebbek is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt valamennyi megbetegedés száma 505-el volt több. Mig ugyanis az 1914. évi május hó 1-től szeptember hó 15-éig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 736 egyén, meghalt 84; addig az 1915 évi május hó 1-től egész szeptember hó 15-ik terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban megbetegedett 1241 és meghalt 155, vagyis 12%, a jelentést magában foglaló időszak alatt előfordult: a) diphtheritis 94 megbetegedéssel, 21 halálozással (22%) b) vörheny 273 56 » (20%) c) kanyaró 564 43 » (7%) d) hasihagymáz 168 » 24 » (14%) e) szamárköhögés 115 » 8 (6°/°) f) vérhas 11 » — » — g) hólyagos himlő 7 2 » (28%) h) bárány himlő 8 — » — i) nyakszirtmerevedés 1 » 1 7> (100%) Összeg 1241 ) 155 (12%) Amint a feltüntetett adatok igazolják a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi heveny fertőző bajban történt megbetegedésnek majdnem felét tette. Bár a kanyaró a tavasz utóján, főként a vármegye több községében is fellépett, tömegesen csupán Gádoros, Gyulaváros, Kétegyháza, Kondoros, Nagyszénás, Vésztő községekben mutatkozott Lefolyása szelídnek jelezhető, amennyiben a halálozási 7% volt A múlt év hasonló időszakához viszonyítva emelkedett a diphtheriás, a vörhenyes, a hasihagymázos, a szamárköhögős, a vérhas betegek száma. Feltűnő emelkedést mutatott különösen a hasihagymázos betegeké — 92-vel volt több amely jelenség a háborús viszonyokkal kapcsolatos, amennyiben a többletet a harctérről haza érkezett katonák adták. A háborúval kapcsolatos jelenség az ázsiai kolerának ebben az évben való ismételt fellépése. Az első kolera eset Szeghalmon fordult elő 1915. évi junius hó 16-án, ahol is egy Üllőről betegen érkezett asszony a jelzett napon meghalt. Ugyancsak Szeghalmon meghalt kolerában junius 20-án egy 36. Landwehr gyalogezredbeli közkatona, aki baját valószínűen Kolomeából hozta. Ezeken kívül Szeghalmon még két kolerás fordult elő, egyik gyógyult, a másik meghalt. 6-án Békéscsabán junius 17-én egy katona, Békésen aug. hó 2-án, Kondoroson augusztus hó 6-án, Endrődön augusztus hó 23-án mutatkozott egy-egy eset, de ezek izoláltak maradtak. — 145 —
