Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (17. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-17 / 8. szám
42 nemcsak árusitás, hanem egyéb munkák is végezhetők. Viszont amennyiben az engedély az üzleti helyiségben egyesitett több üzletág közül ezeknek csak egyikére vagy másikára terjed ki, abban az üzletágban, melyre az engedély nem vonatkozik, a rendes időn túl úgy az árusításnak mint az irodai és raktári munkának szünetelnie kell. 5. §. Utcai árusitás az, ha az árusitás utcán vagy köztéren, akár járva-kelve, akár egy bizonyos helyről, akár kézből, állványról, földről, kocsiról vagy sátorból történik. Ezen utcai árusitás tekintetében az alispán mint II fokú iparhatóság a keresk. és iparkamara véleményének meghallgatásával bizonyos cikkekre kiterjedő hatállyal, akár illetékessége egész területére, akár annak csak. bizonyos részére, de az árusításnak csak bizonyos módjához kötötten a jelen szabályrendelet által megállapított zárórák alól felmentést adhat. 6. Jelen szabályrendelet hatálya alá eső nyílt üzletnek tekintendő minden olyan árusitás céljából a közönség számára nyitva álló helyiség, melyből az árusitás akónt folyik, hogy a vevő a vásárolt árut, az esetleg kívánt és bizonyos üzletágaknál előforduló átalakítások után rögtön magával viszi, vagy az rögtön házhoz szállittatik, vagy szállítható. Ezen feltételek fennforgása esetén az üzlet nyílt árusítási üzletnek minősül akkor is, ha az illető helyiség a kapualjban, udvarban vagy az emeleten van, akkor is, ha az illető helyiség az árusitás mellett egyéb célra pl lakásul vagy műhelyül szolgál. A fentebbi feltételek fenforgása esetén fenforog továbbá a nyílt árusitási üzlet fogalma tekintet nélkül arra, hogy mi az árusításnak tárgya, tehát hogy árukat, pénzt vagy értékpapírokat árusitanak-e abból. 7. §. Kiterjed jelen szabályrendelet hatálya azon irodai és raktár helyiségekre is, melyek a nyilt árusitási üzletekkel közös üzleti cél kapcsolatában állanak, akár állanak ezen irodai és raktári helyiségek a nyilt árusitási üzlettel helyi kapcsolatban, akár nem. A nyilt árusitási üzletekhez ezen szakasz rendelkezése szerint tartozó irodai és raktárhelyiségekre kiterjed ezen szab. rendelet hatálya akkor is, ha az illető helyiség más célra is, pl. másféle üzlethez tartozó irodául, vagy raktárul, avagy bár lakásul is szolgál. 8. §. Jelen szabályrendelet rendelkezése alá nem tartozik az olyan nyilt üzlet, melyben: a) anélkül, hogy az üzlet árusításra is be volna rendezve, kizárólag anyagmegmunkálással foglalkoznak (pl. műhelyek, fényképészeti műtermek, stb.); b) árusítással nem kapcsolatos személyi szolgálatokat teljesítenek (pl. borbély és fodrászüzlet, cselédszerző és állásközvetítő üzletek stb.); c) anélkül, hogy a vett áruk onnan rögtön elvihetők volnának, kizárólag árukra avagy munkára való megrendelések gyűjtésével foglalkoznak (pl. kelmefestők, ruhatisztítók gyűjtő üzletei, áruértók, papír és más ügynökök irodái stb); cL) a közönségnek kizárólag helyben való fogyasztásra szolgáltatnak ki élelmi szereket (pl. kávéház, kávémérós, cukrászda, korcsma, vendéglő, bodega, kifőző stb.) valamint nem tartoznak e szabályrendelet hatálya alá; e) a kizárólagos dohányárudák sem. Amennyiben azonban az előző bekezdés a), b) c) pontjaiban felsorolt nyilt üzletek ott megjelölt rendeltetésükön túl árusításra is be vannak rendezve, amennyiben továbbá a d) pontban megjelölt üzletekből nem csupán helyben való fogyasztásra, hanem azonkívül az utcán át is árusítanak élelmiszereket, amennyiben végül dohányárudákból a kizárólagos dohányárudák üzletkörébe eső cikkeken kívül egyebet is árusítanak : ebbeli tevékenységük tekintetében jelen szabályrendelet hatálya ezekre az üzletekre is kiterjed 9. Nem terjed ki a jelen szabályrendelet hatálya ; a) a szabályszerű vásári forgalommal kapcsolatban az országos és heti kirakó és állatvásárokon, továbbá a napi piacokon akár a nyilt vásártérre, akár fedett csarnokokban folytatott állat és nagyban való árusításra; b) a vasúti és gőzhajólállomásokon ezek területén folytatott hírlap és élelmiszer árusítása j c) a kiállításokon, szórakoztató és üdülőhelyeken és nyilvános étkező helyiségekben szokásos árusításra d) Gyula rend. tan. város egész területére. 10. § Jelen szabályrendelet szempontjából üzleti alkalmazottaknak kell tekintetni mindazokat a személyeket, kiket a szabályrendelet hatálya alá tartozó üzletben, irodában, vagy. raktárban, mint alkalmazottakat akár magasabb, akár alsóbbrendű munkával foglalkoztatnak. Üzleti alkalmazottaknak kell tehát tekinteni nemcsak az üzlet, az irodai, avagy raktári munkálatok vezetésével vagy felügyeletével, az árusítással, a megrendelések felvételével, pénztári, irodai munkálatokkal stb., hanem az áruk kihordásával, elrakásával, az üzleti személyzet kiszolgálásával, a helyiség rendbenrartásával stb. foglalkoztatott személyeket (szolgákat, kocsisokat stb.) is. 11. §. Jelen szabályrendeletnek az üzlet nyitására és zárására, az alkalmazottak munka és pihenő idejére, valamint az iparhatóságnál való bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseinek be nem tartása az 1913. évi XXXVI. t -c 10 §-a által kihágásnak minősíttetvén, ezen szakaszban megjelölt hatóságok által az ott megállapított mérvben bünte éndő Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán, 1914.
