Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (17. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-22 / 4. szám
19 ezen időben mindkét nyugdíjintézetnek már tagjai voltak, amennyiben ezen alkalmazottaknak mindkét nyugdíjintézettel szemben már megszerzett nyugdíjigényét ezen rendelkezés nem érinti.“ Miután a közkórházi szabályrendelet kimondja, hogy a közkórháznál alkalmazottak Dyugdij terhei a közkórházi költségvetést terheli, nyugdíj szabályrende letképen pedig a vármegyei tiszti nyugdíjalap szabályrendeletét fogadja el, ezen rendelkezés erre való tekintettel itt helytállóA miniszteri leiratban emelt kifogással szemben fenntartani kívánja a törvényhatóság a szabályrendelet 21. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezéseket is azon okból, mert a 35 és 40 éves szolgálat után fizetendő nyugdíj- járulék különbözeteket a nyugdíjalap szempontjából helyesebbnek véli akként megállapítani, amint az a szabályrendeletben történt, hogy t. i. mindenki csak addig fizet évi hozzájárulást és belépési dijat, mig teljes nyugdíjra való igényét meg nem szerezte, az azonban, aki ezt 35 óv alatt szerzi meg, 5 és fél százalékot, mig aki 40 óv alatt szerzi meg, csupán 5 százalékot fizet. Igaz ugyan, hogy ez a rendelkezés eltér az állami nyugdijszabályzattól, de el kellett térni az alkalmazottak megterhelésének mérve tekintetében általában és itt e téren eltérni jogában is áll a törvényhatóságnak, ezért kéri az e tekintetben emelt észrevétel elejtését és a szabályrendelet szövegének, illetve észrevételezett rendelkezésének jóváhagyását A hivatkozott miniszteri leirat végén a tiszti nyugdíjalap fizetési képességének biztosítása érdekében közölt figyelmeztetésre nézve előadni kívánja a törvényhatósági bizottság, hogy nyugdíjalapja a tisztviselők hozzájárulásaival, valamint pótdijából óvenkint biztosítani szokott és az 1914. évre is már költsógvetésileg biztosított 12000 koronát kitevő törvényhatósági pótadó hozzájárulással teljesen fizető képes. Ha pedig a tisztviselők és alkalmazottak hozzájárulása ezen szabályrendelet értelmében emelkedni fog, még feleslegek is fognak egyidőre maradni, addig tudniillik, mig újabb és nagyobb nyugdíjazások ezen feleslegeket fel nem emésztik. A nyugdíjalap tehát ezidőszerint kétségtelenül fizetőképes. Arra, hogy az alapot oly összegre nevelje, hogy annak kamatai minden időben elegendő legyen a beállható szükséglet fedezésére nem gondolhat a törvényhatósági bizottság, mert ez a mostani adófizető közönség szükségtelen megterheltósóvel járna : a fizetési képességnek a jövő esélyeivel szemben is biztosításra teljesen elegendő az e célra kivethető pótadója. A nyugdíjalap ugyanis, mindeddig i2000 korona pótadó hozzájárulással teljesen fedezi a szükségletet ez a 12000 korona pótadó még 0‘5 százaléknak sem felel meg, miután az állami adóalap 300000 koronán fölül van, nyilvánvaló tehát, hogy még az elképzelhető legmagasabb szükséglet is bőven fedezetet talál a törvény értelmében a nyugdíjalap hiányainak fedezésére kivethető maximális pótadóban. Ilyen kedvező helyzetben egyetlenegy törvényhatóság sincs. Arra pedig, hogy a törvényhatósági bizottság, ha a szükség úgy kívánja, szükség mérvéhez képest megfogja magát terhelni a megfelelő pótadóval biztosítók egyfelől a szabályrendelet 79. §-a 5. pontjának rendelkezése, másfelől annnak tudata, hogy a törvényhatóság a szabályrendelet megalkotásával jogilag és erkölcsileg is kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a hiányokat pótadóból fogja fedezni. Erre való tekintettel kéri a törvényhatósági bizottság a Nagymóltóságu m. kir. Belügyminiszter urat, hogy az ez idő szerint szükségtelen, ezért az adófizető közönséget ok nélkül terhelő pótadó kivetésének megkivántatásától eltekinteni és a szabályrendeletet jóváhagyni méltóztassók. Végül elrendeli a törvényhatósági bizottság, hogy ezen határozatnak megfelelően módosított szabályrendelete közhirrétótel után négy egyenlő példányban a m. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett felterjesztessók. Erről a vonatkozó iratok kapcsán a vármegye alispánja további eljárás végett értesittetik. Kmft. Kiadta: Dr. Vangyel, várm. I. o. aljegyző. Főszolgabirák. Polgármester és Községi elöljáróságok. 657—1914 ikt. szám. — Ilzéhák János tanulmányi segélye, — A törvényhatóságnak az alábbi' határozatát, a vármegyei ügyviteli szabályrendelet 155. §-a értelmében való szabályszerű közhirrétótel végett azzal közlöm, hogy az ellen közvetlenül a vármegye alispánjánál 15 nap alatt benyújtandó fe-lebbezósnek van helye. — Gyula, 1914. évi január hó 10-én. Ambrus Sándor alispán. KIIRT CIKK Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1913. évi december hó 23 napján tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből. 1004. bgy. 213154. ikt. szám^ 1913. Rzóhák János szobrásznövendók tanulmányi segély iránti kérelme A .törvényhatósági bizottság a bemutatott bizonyítványok alapján elhatározza. hogy Rzóhák János m. kir. iparművészeti növendék részére az 1914. évre a
