Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)

1913-05-17 / 18. szám

—106 —

gesztés tartama alatt is illetményeinek teljes élvezetében meghagyatott, vagy ha a feU függesztés tartama alatt visszatartott illetmények részére utólag kiutalványoztattak,

d) gyakornoki minőségben évi segélydij élvezete nélkül eltöltött idő,

e) nem rendszeresített állásban tiszteletdij élvezete mellett vagy anélkül eltöltött idő.

13. §.

A beszámítható szolgálati idő megállapításánál az egész éveken felül maradó és hat hónapot meghaladó évhányad egész évnek számit, a hat havi vagy annál kevesebb évhányad pedig figyelmen kívül marad.

14. §.

Beszámítható javadalmazás:

a) az 1904. évi X. t.-c. és a 106,948/906. B. M. sz. rendelet által megállapított fizetés,

b) az 1912. évi LVII. t.-c. által rendszeresített szolgálati és képesítési pótlékok,

c) előléptetés következtében egyelőre alább szállott javadalom külömbözete erejéig időlegesen íolyósitott személyi pótlék,

d) a törvényhatósági utbiztosok szolgálati viszonyairól alkotott vm. szabályrendelet által meghatározott utbiztosi törzsfizetés.

15. §.

Beszámítható javadalmazásnak nem tekinthetők mindazok az illetmények, amelyek a 14. §-ban nincsenek felsorolva, mint például: tiszteletdijak, működési, helyi, tiszti, családi, drágasági, a 14. §. c) pontjában fel nem sorolt személyi pótlékok, segélyek, lakpénzek, természetben kiszolgáltatott járandóságok, terhes átalányok, úti és napidijak, jutalmak.

16. §.

Úgy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóló ellátásokat mindig egész koronákban kell megállapítani; a megállapításnál az ötven fillérig terjedő részösszegeket el kell hagyni, az ötven fillérnél nagyobb részösszeget ellenben egész koronának kell venni.

17. §.

Az alkalmazottaknál úgy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóló ellátások folyósítására az igény azzal a nappal áll be, amellyel az alkalmazott a tényleges szolgálat köteléke alól felmentetett.

Özvegyeknél és árváknál az igény az ellátások folyósítására az alkalmazott halálának vagy holttá nyilvánításának napjával, utószülött árváknál pedig az árva születésének napjával áll be.

Nőalkalmazottak árváinál az igény a nevelési járulék folyósítására, ha a gyermekek édesatyja a nőalkalmazottat túléli, az atya halálának vagy holttá nyilvánításának napjával áll be abban az esetben, ha a gyermekek édesatyja nem teljesen vagyontalan és keresetképtelen ; ha pedig a gyermekek édesatyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen, az igény a nevelési járulék folyósítására a teljes vagyontalanságnak és keresetképtelenségnek bekövetkeztével áll be.

Szülőtlen vagy a sziilőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árváknál az igény a magasabb összegű nevelési járulék folyósítására teljes árvaságra jutásuk napjával, illetőleg azzal az időponttal áll be, amelytől kezdve az özvegyi nyugdíjra egyébként igénynyel biró édesanyjuknak özvegyi nyugdija beszüntettetett. Ha özvegyi nyugdíj egyáltalán folyóvá sem tétetett, valamint a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő olyan árváknál, akik az alkalmazottnak jogérvényesen felbontott házasságából származnak, az igény a magasabb összegű nevelési járulék folyósítására az atya halálának napjával áll be.