Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1913. január-december (16. évfolyam, 1-48. szám)
1913-05-17 / 18. szám
Tekintetes Törvényhatóság! Az állami tisztviselők nyugellátásáról alkotott 1912. évi LXV. t.-c. az állami alkalmazottak, özvegyeinek és árváinak ellátását újból szabályozta s az eddiginél — különösen az özvegyek és árvák részére — a mai nehezebb viszonyoknak megfelelő kedvezőbb ellátást biztosított. Ismeretes a tek. törvényhatósági bizottság előtt, hogy a vármegyei alkalmazottak, valamint a községi jegyzők és segédjegyzők nyugellátásáról alkotott vármegyei szabályrendeletek az özvegyek és árvák részére oly csekély ellátást biztosítanak, mely mellett az özvegyek a legszigorúbb takarékosság mellett sem képesek legelemibb szükségletüket sem fedezni, annál kevésbé képesek árván maradt gyermekeiknek a megfelelő nevelést nyújtani. A közvetlen életszükségleteknek a legutóbbi évtizedben bekövetkezett nagymérvű megdrágulása ma már tarthatatlanná teszi az ellátásnak azt a mértékét, melyet a vármegye nyugdíj szabályrendeletei a vármegyei alkalmazottak, a községi jegyzők és segédjegyzők özvegyeinek és árváinak rendelnek. Ezen tarthatatlan helyzeten segítendő elkészítettem mindkét nyugdíj szabályrendelet módosításának tervezetét s azokat egész terjedelmükben közlöm a tek. törvényhatósági bizottság tagjaival. A tervezetek az 1913. évi január 1-től kezdve megnyílt igények alapján úgy az alkalmazottaknak, mint azok özvegyeinek és árváinak az állami alkalmazottak nyugellátásáról szóló 1912. évi LXY. t.-c. rendelkezéseivel teljesen azonos ellátásokat biztosítják. Lényegben csupán két irányban tér el a nevezett törvénytől, úgymint először abban, hogy az alkalmazottaknak a nyugdíjalapokhoz való hozzájárulását öt, illetve öt és fél százalékban állapítja meg, mig a törvény az állami alkalmazottakat csak l'/5 százalék levonással terheli, másodszor abban, hogy az 1913. év január 1 előtt nyugellátásban részesített özvegyek nyugdijának 20 százalékkal felemelését nem rendeli el, holott a törvény a régi alapon nyugdíjazott özvegyek ellátásának 20 százalékkal felemelését köte- lezőleg elrendeli. A tisztviselői fizetésekből az eddigi 4 százalékkal szemben 5—5J/2 százaléknak állandó levonása kétségtelenül nagy teher lesz az alkalmazottakra nézve, de viszont az is kétségtelen, hogy ha a tek. törvényhatóság a tervezetet elfogadja, a nyugellátást az egész vonalon emelve, saját terheit is növeli. Azok, akik az uj szabályzat előnyeiben részesülnek, családjuk sorsa iránti nagyobb megnyugvással készséggel viselhetik a saját maguk és családjuk jobb nyugellátása érdekében reájuk háruló nagyobb terheket Sokkal nehezebb kérdés szerintem annak eldöntése, vájjon az 1913 január 1. előtt megállapított özvegyi nyugdijak általában és kötelezőleg rendeztessenek-e 20 százalékkal, mint azt az 1912. évi LXY. t.-c. az állami alkalmazottak nyugdijas özvegyeivel teszi, vagy pedig a törvényhatóság esetenkénti elhatározására bizassék, hogy egyes régi özvegyek szomorú helyzetén kegydij megszavazása által segítsen. Arra való tekintettel, hogy a régi Özvegyek nyugdijának 20 százalékos kötelező és általános feleme-
