Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (15. évfolyam, 1-51. szám)

1912-09-30 / 41. szám

— 233 — 5. A dobozi hídnál a házilagos.'munkák serényen folynak, a jobbparti hídfő munkahelyé­nek felszabadítása érdekében kitérő hídfő késztilt. A balparti hídfő és pillér alapcölöpei le vannak verve, a betonozás azonban nem kezdhető meg addig, amíg a kiszállított és meg nem felelőnek bizonyait cementszükséglet megfelelő jóminőségü cementtel ki nem cseréltetik. 6. A beruházási hitel terhére épülő Szarvas—szentesi és Gyoma—Endrőd—szarvasi út­építések házilagos földmunkái folyamatban vannak. A vállalati munkák fölött a miniszteri döntés leérkezett, a kereskedelemügyi miniszter ur az árlejtező bizottság javaslatától eltérőleg a legol­csóbb ajánlatot benyújtó Apcvidéki kőbánya rószvénytásaságot bízta meg a munkák végrehajtásá­val. A szerződés e munkára meg is köttetett és a mnukálatok a helysziuen átadattak. A Szeghalom — füzesgyarmati th. közúton a földmunka házi kezelésben folyik, a műtárgyak munkájára az előké­születek megtörténtek. 7. A m. kir. kereskedelemügyi és belügyminiszternek kiadott rendeletéi szerint folyó évi szeptember hó 7-től bezárólag szeptember hó 12-ig Békéscsaba, Szeged, Temesvár között nagyobb hadgyakorlatokra való tekintettel a közutak jókarba hozatala céljából a törvényhatósági utakon va­lamely különleges, nagyobb költségeket igénylő munkálat szüksége nem állott elő, csupán útmutató táblák alkalmazása rendeltetett el több helyen a könnyebb tájékozódhatás kedvéért. Ellenben á vicinális és alsóbbrondü utakon több helyütt műtárgy megerősítések és kicserélések váltak szükségessé. 8. Posta, távirda és távbeszélő ügyben lényeges változás nem állott elő és külön fel- emlitést érdemlő általános fontosságú jelenségek nem merültek fel. 9. A vármegye területén üzemben levő, a vármegye anyagi támogatásával létesített helyi érdekli vasutak 1911. évi forgalmáról s üzleti eredményéről a következőket jelentőm: A Mátra—körösvidéki vasút forgalma 56119 utassal, áruforgalma 61393 tonnával, a személyforgalom utáni bevétele 16912 koronával, a teherforforgalom utáni bevétele 211225 koroná­val, a nyers üzleti bevétel 228653 korona 75 fillérrel emelkedett. Ennek dacára a vasút az elsőbb­ségi részvények után csak 4 százalékot fizetett, mert a többlet jövedelemből a szaloktaksonyi hid átépítési költségeiből 141319 korona 92 fillér törlesztetett. E címen már csak 42084 korona 73 fillér tartozás maradván fenn, a vasút remélhető, hogy a legközelebbi években megkezdhető lesz az elsőbbségi részvények osztalékhátralékának a törlesztése is. A Békés—Csanádi vasút személyforgalma 3024 utassal, áruforgalma 31961 tonnával, a személyforgalom utáni bevétele 13726 koronával, az áruforgalom utáni bevétele 65623 koronával, a nyers üzleti bevétel 79349 koronával emelkedett. Miután az összes áruforgalom csak 98845 tonna, ennek csaknem egyharmadát tevő emelkedés a jobb termés előidézte uagyobb cukorrépa és gabonaszállitásban leli magyarázatát. Az elsőbbségi részények után 5 százalék kamat fizettetett s miután a folyó évi jobb termés a forgalom emelkedését engedi remélni, valószínű, hogy ezen vasút is megkezdheti az elsőbbségi részvények osztalékhátralékának törlesztését annál inkább, mert a tiszta üzleti nyereség '/5-ét 34267 korona 81 fillért a folyó üzletóv számlájára hozott át. Az Orosháza—Szentes—csongrádi vasút személyforgalma 32688 utassal, áruforgalma 14352 tonnával, a személyforgalom utáni bevétele 23814 koronával, áruforgalom utáni bevétele 46246 koronával, tiszta nyeresége 44971 korona 62 fillérrel emelkedett. Ezen kedvező eredmény­hez mérten az elsőbbségi részvények osztaléka is az előző év 3*40 százalékával szemben 4’70 százalékra emelkedett. Az alföldi első gazdasági vasút személyforgalma 49789 utassal, áruforgalma 7282-6 ton­nával, a személyforgalom utáni bevétele 17377 korona 44 fillérrel, áruforgalom utáni bevétele 43554 korona 20 fillérrel, tiszta nyeresége 13075 korona 37 fillérrel emelkedett. Az összesen 65713 korona 91 fillért kitevő tiszta üzleti nyereség egészben a vasút tartozásának fedezésére for- dittatott. Ezen vasút tárgyalásokat folytatott az iránt, hogy közúti vasuttá alakuljon át, a tervbe vett ezen átalakutás anyagi előnye az lenne, hogy ennek következtében a vasút nem esnék szál­lítási adó fizetésének kötelezettsége alá, de ezen átalakulás engedélyezése csak úgy lenne remél­hető, ha a vasút berendezési hiányát pótolja s függő kölcsöneit vagy elsőbbségi részvények kibo­csátása utján, vagy felmoudhatlau magánkötvények kibocsátásával rendezi. Az átalakulás munkálatai föl yamatbau vannak s remélhető, hogy akár magáukötvények, akár elsőbbségi részvények 90°/o árfolyam és 5°/° kamat biztosítás mellett elhelyezhetők lennének. Ha ezen átalakulás, valamint a függő tartozásoknak elsőbbségi részvényekre, esetleg felmondhatlan magán kötvényekre átalakítása sikerül, a vármegye által a vasút létesítésébe fektetett tőkekamatozása biztosítottnak látszik. Mint­hogy azonban a vármegye részvényei nem törzsrészvények s elsőbbségi részvények kibocsátása ese- t n ezen eredetileg egyszerű részvények törzsrészvényekké válnának. A vármegyei részvények ezen lényeges átalakulására tekintettel felhatalmazást kérek arra, hogy a vasút jövedelmezősége érdeké- béen végrehajtandó jelzett átalakulást illetve, esetleg elsőbbségi részvények kibocsátását a vasút társaság közgyűlésén szavazatommal támogathassam. A Gyulavidéki vasút személyforgalmi bevétele 11720 korona 35 fillérrel, áruforgalmi be­vétele 10949 korona 74 fillérrel emelkedett. Az üzletóv 80451 koronát tevő tiszta bevétele egész­ben a függő tartozások tőke és kamat törlesztésére fordittatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom